A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe

igazi okai között mást kell keresni: „valami megmagyarázhatatlan ösztönök, mozgási gerjedelmek és vágyak" indítják útnak az embereket. Visszatérve korai műveire, meg kell még említenünk két írását. Az egyik a Tót atyafiak ciklus keveset emlegetett elbeszélése Az aranykisasszony. Ennek hősét Kaliforniába utaztatja, az aranyláz milliókat megmozgató álomföldjére, hasonló céllal. Aranyat kell gyűjtenie, annyit, mint amennyi szíve választottjának súlya, hogy elnyerhesse annak kezét. A befejezés viszont nagyon reális: a főhős eltűnik valahol Amerikában s az író még csak nem is sejteti a végét: mi lett a sorsa, hol tört meg élete. Kaliforniába visz másik írása is, Kaliforniai rajz címmel. Ez az írás azonban Mikszáthnak arra az írói módszerére utal, amikor az összehasonlítás, s különbség kiemelése az ellentét fokozása a cél egy álomkép megrajzolásával. A vidéki útra induló író a vonaton Bret Harte novellákat olvas, és elszunnyad. Almában a vagon benépesedik aranyásókkal, szerencsevadászokkal, gazemberekkel, s amikor álmából felriad, kiderül, hogy útitársai valójában parlamenti képviselők, akik kerületükbe utazván, beszélgetéssel töltik az időt s témájuk a hazai politikai közélet. A következő években írt novelláiban már feltűnnek az amerikai rendszer értékei: az emberi egyenlőség, a tudás elismerésének és demokratizmusának lehetősége, az érvényesülés nyitottsága, az ész és akarat korlátlan lehetősége stb. A patrónus című írásában a zsidó főhős indulatos szavakban tör ki a hazai arisztokratikus szemlélet ellen, s ha az író nem is fejezi be a mondatot, mi nagyon is értjük annak második, ki nem mondott részét: „Gyalázatosak a törvényeitek, melyek egy szabad államban így aláznak meg egy szabad polgárt. Én voltam Amerikában..." A magyar demokraták című írása 1886-ban keletkezett s a későbbi, híres A demokraták című nagyobb elbeszélésnek az első kidolgozása. Számunkra most az Amerika-vonatkozások az érdekesek, amelyekből kiderül, hogy a nemesi származású ifjút demokrata hajlamai vitték Amerikába, ahol tíz esztendőt töltött el. Hazatérve elhatározza, hogy megyéjében megteremti „az igazi demokráciát". Egyedüli demokrata lévén a környéken, minden maga végzett: „...gyűlésekre járt s ott demokrata irányban szónokolt, pártolt szervezett a kormány ellen, demokratikus eszmékkel a zászlón, cikkeket, brosürüket írt". De az esze továbbra is „gentry módra járt" - írja Mikszáth aki itt említi először visszatérő minősítését. Hogy ti. Amerikában is kezdenek kialakulni a nemesi társadalom ismérvei: akinek az első hajóval jöttek ősei Amerikába, azok számítanak igazi amerikaiknak. Éppúgy mint nálunk: azok számítanak igazi magyaroknak akiknek az ősei Árpád kíséretében érkeztek a Kárpát-meden cében. A történet vége is ismerős: A részeg paraszt kortes pertujától visszariadó „demokrata" hátat fordít a magyar közéletnek. „Azaz - írja Mikszáth - demokrata maradt ő ezentúl is, de csak otthon, négy fal közt, a könyvei mellett". Valóságos elemeket is felfedezhetünk A királyok és cigányok című tárcájában, amelyben Apponyi Alberttel való beszélgetéséről számol be, s amely 91