A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Fábry Anna: Mikszáth nőalakjai

adatta nekik a döntés jogát, de a boldog házasság képeit hiába keressük műveiben, - s ez a hiány nagyonis határozott vélemény kifejeződése. A fiatal Mikszáth elbeszéléseinek egyik - életrajzi ihletésű - központi témája volt a házasság válsága: a mentális önállóság, az anyagi függetlenség kiharcolásának konfliktussorozata. Számos korai novellájában tűnnek föl hűtlen asszonyok, a nagy regények kikapós szép asszonyainak (a Bobornéknak, Noszty Vilmáknak vagy a Galamb a kalitkában Eszterének előképei), unatkozó feleségek, akik fürdői kalandokkal foglalják el magukat, kishivatalnokok nejei, akik férjük hivatali idejét pásztorórákkal töltik ki. Sokszor csaknem Maupassant-i témák ezek, de az elbeszélő viszonya elmondott történetéhez egészen más: felületesebb s nem igazán könyörtelen, megrendülés vagy döbbenet helyén legyintés van, a sebzettség helyén fintor. Azt a véleményét, hogy a házassággal bevégződik a szerelem költői szakasza, Mikszáth később sem tagadta meg, sőt egyre-másra fennen hangoztatta. „A legrészegebb ember is kizárólag tejjel élt egy időben (szopós gyerek korában). Láttam már szemérmes menyasszonyokat, gyönge, törékeny liliomokat a leszakítás előtt - és mikor másodszor láttam őket, már akkor tányérokat vagdaltak a férjeik fejéhez. Csak üljetek édesen, elandalodva egymás mellett, szegény gyerekek, megittasodva az elmúlt percek eseményeitől, kíváncsian a jövő percek eseményeire, és ne nézzetek sehova, csak egymásra, mert ha egyebüvé néznétek, meg találnátok látni, hogy a próza már leskelődik rátok valahol egy szögleten, mint a lecsapásra kész héja." (Jókai gyakran állítja, sőt be is mutatja, hogy kunyhóban is boldogok lehetnek az ifjú házasok, Mikszáth nem győzi olvasó eszébe vésni, hogy a házassághoz éléskamra kell: „a boldogsághoz kell a spájz is".) Szinte valamennyi műve azt tanúsítja, hogy a házasságnál sokkal szentebb előtte a szerelem. Néha ugyan ellágyulással ábrázol egy-egy kedves idős házaspárt, múlt századi Philemon és Baucist is. (Mint az Azok az öregek hőseit vagy a Különös házasság Bernáthékjait, de iâe tartoznak, a maguk különc módján, Palojtayék is a Noszty fiú történetéből.) Am ha van is néhány sikerült házasság műveiben (Görgey Jánosé például), főszereplői közül csupán Lestyák Mátyást ajándékozta meg vele. (Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy éppen A beszélő köntös Cinnája az egyetlen Mikszáth fiatal nőalakjai közül, aki maga dönt a maga sorsáról, sőt, később - döntésre kényszerítve férjét, Lestyák Mátyást mindkettőjükről.) Ifjú hősnőit élethelyzetük, s nem társadalmi státusuk különíti el egymástól, ugyanúgy érez és cselekszik az érzékiség hatalmára ébredő parasztlány és a baronesz. Cinna, a cigánylány azonban határozottan elkülönül tőlük, talán ő az egyetlen valóban szuverén fiatal nő Mikszáth világában. Mégis, csak a lány titok Mikszáth szemében, amely megfejtésre vár, az asszonyok ellenben már kiszámíthatóak: szelídek vagy házsártosak, de egyéniségük kész, kifejlett, és meglehetősen határozottan az. Vannak szép és hűtlen asszonyok (sokan), azután vannak - kevesen - áldozatok, akik csupán a szolgálatban teljesedhet72