A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Nyilasy Balázs: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Nyilasy Balázs A Noszty fiú esete Tóth Marival „Meggyó'ződésem, hogy úgy a színpadi, mint az elbeszélő témáknak még mindig jobban kell közeledniök az élethez, lehányván azokat a békókat, melyeket az esztétika az öreg témákra azoknak gyermekkorában rakott." Mikszáth Kálmán „A művészi alkotást mindig más művészi alkotásokkal való asszociációs kapcsolataiban érzékeljük. A mű formája azokhoz a más formákhoz való viszonyában jelenik meg, amelyek mindezidáig létrejöttek." Viktor Boriszovics Sklovszkij „[...] Wibra Gyuriból, Marjánszky Mihályból a vagyonszerzés mögül kiütközik az önzetlen szerelmes. (Nem tudom, nem esett-e nehezére, hogy Noszty Ferivel nem tette ugyanezt.)" Barta János Borisz Tomasevszkij, a kitűnő orosz formalista irodalomtudós az írói biográfiát vizsgálva mutatja ki, hogy a művekre milyen agresszív lendülettel telepednek rá mindenkor a külső körülmények befolyásoló tényezői. A Noszty fiú esete Tóth Marival című regény körül különösen sok ilyenféle külső tény, az olvasatot kezdettől meghatározó „esemény" sürgölődött: az 1901-es, nagy érdeklődést kiváltó, a hozományvadász Szemző Gyula és a zsidó nábob, Ungár Lajos összeütközéséről szóló - Ady által is kommentált - újságcikk, az 1905-ös, 1906-os vármegyei események, Mikszáth önnön korábbi munkáival szembeni kritikus elégedetlensége, a „mesét" és „riportot" szembeállító magyarázó (magyarázkodó, önigazoló) szerzői utószó. Állandó figyelembevételük azután olyan értelmezésegyüttest eredményezett, amely a dzsentrivel szembeni kritikát, leleplező akaratot lényegkijelölő, fundamentális ténnyé avatva jobbára az írói szándékról és sokkal kevésbé a megvalósult műről szólt, „ez a könyv nagyszerű regény és bátor tett" - szögezte le már 1909-ben Alexander Bernát." A történet mintha kicsiben a gentry és polgár osztály küzdelme volna, a melyben a világrend becsületes diadalmául az utóbbi aratja a győzelmet." - fűzte tovább Várdai Béla 1910-ben. „A Noszty fiú esete Tóth Marival [...] olyan lett a korabeli vármegyére nézve, mint egy kivégzés [...] A Noszty-család tagjaiban van megszemélyesítve a vármegyei gentry erkölcsi romlottsága." - konstatálta 52