A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Kovács András: Mikszáth kisvárosa

olyanformán, hogy az egyik részük történik a vásár előtt, ennyi és annyi héttel vagy hónappal, a másik részük ellenben a vásár után következik be, mint ahogy például a Deák Ferenc halála éppen két napra esett a bábaszéki vásár után." A teret a köz számára fontos épületek szegélyezik. Ott található a városháza mint a hivatali élet központja, átellenben a vendéglő - mely a mikszáthi kisvárosokban, így Zsolnán, vagy éppen Körtvélyesen -, a közéleti központ szerepét tölti be éjjel-nappal, télen-nyáron egyaránt. A polgárok célja, hogy közel legyenek a város vezetéséhez, ez mutatkozik meg abban is, hogy a piachoz való közelség presztízsértékkel bír a lakóházak elhelyezkedését tekintve. Zsolna legjelentősebb polgárainak, Trnovszky Gáspárnak, vagy Kulka ügyvédnek háza egyformán a piacra néz, de nincs messze onnan Trnovszky Péter háza sem. Klivényi, a részeges írnok portája viszont a város túlsó végén található. A mikszáthi regény kisvárosi társadalmára jellemző alá-fölé rendeltségi viszonyok tükröződnek az egyén által közvetlenül elfoglalt /elfoglalható/ személyes térben is. Ettől függ, hogy a vendéglőben ki hol kap helyet: Klivényiék sarokasztalhoz ülnek, a budetini tiszteké a tükör alatti asztal, míg Pongrácz gróf előtt kinyílik az „Úri sörödé" ajtaja is. A térben mutatkozó hierarchia figyelhető meg a városi élet minden szintjén. A város polgárai aszerint rangsorolhatók, hogy milyen pozíciót foglalnak el a hivatali életben, mekkora vagyonuk van, milyen foglalkozást űznek. A hivatali tisztség rangot ad, a hivatali személy kapcsolatba kerül az élet más, a városon kívüli szintjeivel is. A város és a vármegye, a várost körülvevő világ magasabb színterei érhetőek el számukra, vagy közelíthetőek meg rajtuk keresztül. A hivatalnoki hierarchiához való kapcsolódás még a városi hajdút is az egyszerű polgár fölé helyezi, lévén ő is a „törvény embere". A kisvárosi polgárok közötti hierarchia elsősorban a vagyon szerint rendeződik. A pénz a legfontosabb rendező erő, a foglalkozás szerinti megkülönböztetés is elsősorban ezen alapul. A kisváros világát, társasdalmát a kisszerűség és a teljesség egyformán jellemzi. Az, hogy Malinak udvari tanácsos nem kap meghívót a főispáni ebédre ugyanolyan fontos (ha nem fontosabb), mint a porosz király inzultálása a francia király által. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Mikszáth által megfestett kisváros világa zárt világ, önmaga fenntartásának érdekében szigorúan ragaszkodik a múlthoz, a normákhoz és szabályokhoz, melyektől fennmaradását reméli. Mivel erőssége és stabilitása múltjában gyökerezik, az újat, a változást mindig idegenül szemléli. Ezért igyekszik ezektől, s így egyben a világ többi részétől is elzárkózni. A kisvárosi lét sajátossága, hogy a jelenben sose a jövőt, hanem mindig a múltat látja, az anakronizmus jellemzi a kispolgárt és a kisvárost egyaránt. 50