A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Horváth István: Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén

Lenke tette fel. így nem elsősorban a válaszolók és a válaszok miatt lett érdekes ez a dokumentum, hanem hű tükre a század végén élő városi értelmiségi nő gondolkodásának, érdeklődésének. A Jellemkönyv" műfajilag unikumnak számít a múzeumi gyűjtemény számára is. Ismeretünk sincs hasonló törekvésről, ilyen típusú korhű dokumentum fennmaradásáról sem tudtunk. Rokonítható Emlékkönyv műfajjal megjelenése a XIX. század első felének irodalmi - társasági életéből - Vörösmarty, Petőfi és mások - alkotásaiból széles körben terjedt, azonban a Margócsy-féle Jellemkönyv sok, és alapvonásaiban elüt minden ilyen típusú dokumentumtól, így számunkra értéke felbecsülhetetlen. Különlegessé tette meglétét az, hogy az elsősorban itt élők, a Losonchoz, Nógrádhoz kötődő személyiségek, többnyire értelmiségi polgárok véleménye is olvasható lapjain. így a kézirat által végsősoron a korhoz, Losonchoz kötődő egy bizonyos szempontból összeválogatott közösség lelki kapcsolatairól, tudásának milyenségéről, mélységéről kaptunk elsődleges információt. A dokumentum 93 egész illetőleg 45 részben megkezdett, tehát 138 oldalon tartalmazza a kérdéseket, és az arra megadott válaszokat. A válaszadók névszerint is megállapíthatók. A kérdést feltevő Margócsy Lenke igénye szerint névtelenül adták meg a választ, de a könyv végén név és lakhelymegjelöléssel felfedődnek az érintett személyek. Mivel minden szó kézírással rögzítődött, így egy kis könnyű grafológiai vizsgálattal* megállapíthatóak a választ adó személyek is. Olykor egy monogram is segített a feladat elvégzésében. Összesen 11 férfi és 16 nő szerepelt a „megkérdezettek" között. A baráti körből és a rokonságból kerültek ki, és közülük 9-en éltek Losoncon. Lakhely szerit Hódmezővásárhelyen /4 fő/ Budapesten /3 fő/ Zólyomban, Besztercebányán, Dunaegyházon, Szentlőrincen/1-1 fő/, Somoskőújfalun/2 fő/ élő társaságbeli alkotta a válaszadói kört. Lakhelyét nem közölte 5 fő. A dokumentumot 1894-ben nyitotta meg a tulajdonosa, de egyes bejegyzései szerint a kérdezősködés még 1897-ben is folytatódott. A választ adó nők közül 13 a családi tűzhely őrzése körül tüsténkedett. A többiek között találtunk evangélikus lelkészt /2 fő/, hivatalnokot /6 fő/ óvónőt /3 fő/, jogászt /2 fő/, tanítót /1 fő/ egyaránt. A foglalkozások milyensége minősítette Margócsy Lenke kapcsolatépítő tevékenységét. Nem kevésbé tűnt érdekesnek a kérdések csoportosítása. Összesen 88 kérdés olvasható a könyvben. A többségük személyesnek minősíthető, hiszen 32 kérdés irányul a nő-férfi viszony korabeli felfogásának összegyűjtésére. A női lélek rejtelmei /9 válasz/, az elmondható házassági tapasztalatok /5/, a féltékenység /1/, az anyós szerepe /1/, a férfi jelleme /3/, a szerelem /3/, a bálok fontossága /3/, az udvarlás mikéntje /1/, a különböző nő praktikák bemutatása, amelyek a férfi, „becserkészésére" irányulnak/1/ismerhetők a válaszcsokorból. A teljesen személyes, önismeretet firtató - a ki vagy te, mi szeretnél lenni ha nem az vagy ami - kérdések köre /5/ teszi a megjelölt irányban teljessé az érdeklődést. 23