A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Kiss Gy. Csaba: Mikszáth Kálmán és a szlovákok (Kutatási vázlat)

к realizmu - A realizmushoz vezető úton. Lm. 7-16.). Igazán alapos elemző tanulmányt a két világháború között készített róla szlovák nyelven Alzbeta Göllnerova (Zemani a Tud v diele Kálmána Mikszátha - Nemesek és a nép Mikszáth Kálmán művében. In: Pavlovi Bujnákovi. Usporiadala Alzbeta Göllnerova. Bratislava 1933. 61-71.). Másik kérdés, hogy Mikszáth neve is el-elhangzik olyan publicisztikai vitákban, melyben rendre fölsorolják a szerzők, kit-mit adott a szlovákság más nemzeteknek. Az elvégezendő kutatás munkacíméül a jubileumi tanulmánykötetben megjelent tanulmány címét választom: Mikszáth szlovák világa; mert sűrített formában ez érzékelteti legjobban, milyen sokféle kérdésről van szó, az életrajztól kezdve írónk nemzetiség-fölfogásán át műveinek szlovák világáig és az életmű szlovák recepciójának történetéig. A következőkben ezeket a szükséges vizsgálati módszerek tekintetében egymástól különböző területeket kívánom sorra venni. A Mikszáth szlovák világa témakör legfontosabb négy dimenziója a következő : 1. az életrajz szlovák vonatkozásai, 2. a közíró és politikus Mikszáth fölfogásának változása a nemzetiségi kérdésről, a szlovákságról, 3. műveinek szlovák világa (a szlovák szereplők, szlovák tájak és szlovák nyelv, a szlovák népről adott karakterisztika stb., nyelvi elemek, szlovakizmusok stb.), 4. a szlovák Mikszáth-recepció (fordítások, befogadástörténet, Mikszáth és a korabeli szlovák irodalom). Ami az első kérdéskört illeti, szükséges kiegészíteni ismereteinket a Mikszáth-család rokonsági kapcsolatairól. Ismeretes, hogy születése idején Szklabonya szlovák többségű település volt, fölvetődik tehát a kérdés, a szűkebb otthoni környezeten kívül hol melyik helyi nyelvet használta. Köztudomású, hogy ismerte a szlovák nyelvet; kérdés, hogy milyen szinten, s igaz-e az a föltevés, hogy kisgyermekkorában először szlovákul beszélt (Praznovszky Mihály idézte erről Nógrádi Mikszáth-lexikonában Zempléni Árpádot). A család rokoni kapcsolatainak a szálai elsősorban Nógrád és Zólyom megyébe vezetnek, olyan településekre is, ahol írónk kisgyermekkorában szlovák anyanyelvű többség élt (többek között: Breznóbánya, Tótpelsőc, Turopolya, Lónyabánya stb.). Világos, hogy ez a táj évszázadok óta kétnyelvű, két kultúrájú világot jelent, a magyar és a szlovák kultúra sajátos szimbiózisát. A múlt század közepén gyorsult föl az a folyamat, amelynek következtében a két nyelv presztízse megváltozott. A modern magyar nemzeti ideológiának jóval nagyobb volt a vonzása a középrétegekben (birtokosok, kisnemesek, honoráciorok, polgárok), mint a pánszláv bélyegű szlováknak, bár a szlovák művelődés térképén Nógrádnak a múlt században is fontos szerepe volt, különösen pedig az evangélikus lelkészeknek. A megyeszékhelynek, Balassagyarmatnak is számottevő szlovák lakossága volt Mikszáth születésének idején (Fényes Elek Geographiai Szótára: magyar - 1636, tót - 1805), bár az abszolutizmus idején, mint máshol is a Felföldön, terjedt a magyar nyelvhasználat. Nem tudjuk pontosan, hol és milyen módon végezte elemi iskoláit írónk, nem lehet teljesen kizárni, hogy a 131