Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Rejtő István: A t. Házból – karcolat-típusú írói és publicisztikai szemléletének kialakulásában

taiban rokonszenvvel regisztrálta. 1891. március 21-étől Mikszáth Kálmán írásai a „Magyar Hírlap" hasábjain jelentek meg. A szerkesztő Horváth Gyula és a főmunkatárs Mikszáth Kálmán szellemi és főleg politikai kapcsolata igen hamar megromlott, a következő másfél hónap alatt mindössze tizenkét Mikszáth karcolat látott napvilágot a „Magyar Hírlap" hasábjain, a Galamb a kalitkában című regénye 1891 április közepe és május elején még megjelent, de 1891 május közepétől Mikszáth betegeskedésének és külföldi tartózkodásának hírei jelentek meg csupán a „Magyar Hírlap" lapjain. 1891. augusztus 14-én pedig a „Magyar Hírlap" fejlécéről a szerkesztő Horváth Gyula neve mellől lekerült az öt hónapig ott szereplő szöveg:,.Főmunkatárs: Mikszáth Kálmán!.'. E tényről a Pesti Hírlap csupán öt nap múlva írt a napi hírek között. A Pesti Hírlapban különben öt hónapig le sem írták Mikszáth nevét, és a parlamenti tudósításokat a Mikszáth kialakította A t. Házból címmel Sebők Zsigmonddal íratták. A Pesti Hírlapban megvárva Légrády Károly vakációról való hazatértét, 1891. szeptember 1-én bejelentették, hogy Mikszáth Kálmán visszatér a Pesti Hírlap szerkesztőségébe. E híradással egy helyen közölték Mikszáth Nyílt levél Légrády Károly hoz című kesernyés hangú írását. A megszólítást követő mondat érzékelteti írónk kényszeredettségét: ,,Azt kívánjátok tőlem (ti. a redakció), hogy most, midőn holnaptól kezdve újra a „Pesti Hírlap" kötelékébe lépek, ezt egy episztolával tudassam a lap olvasóival" (Krk 80. köt. 46.1.) Egy önironikus gondolatsor után a következőket írta: ,,Te [ti. Légrády Károly] különben is tudod, mi volt a távozási indok. Nem pénz . . . nem is politikai defferenciák ... s nem volt szándékom ellenséges táborba menni, hanem csak más ezredbe; nem is személyes összeférhetetlenség vitt el, mert az köztünk hosszú évtized alatt nem volt egyszer sem." (uo.) A Pesti Hírlap 1891. szeptember 1-i számában közzétett visszakéredzkedés után újból rendszeresen jelentek meg az újság lapjain Mikszáth cikkei és karcolatai. A válogatott parlamenti karcolatokat tartalmazó kötet az előbbiekben röviden summázott incidens után 1892-es impresszummal, de még az 1891-es karácsonyi könyvpiac újdonságai között szerepelt. Nyomtatásban megjelent forrás — eddigi ismereteink szerint — sehol sem említi, de minden valószínűség szerint Mikszáthnak a Pesti Hírlap szerkesztőségébe való visszatérése teremthette meg a feltételt a kötet összeállítására. Két lehetőséget tételezhetünk fel: vagy a szerkesztőség kötelékébe való visszatérés feltétele volt Mikszáth részéről, hogy a parlamenti tudósítás rovat visszaadása mellett egy reprezentatív kötetet bocsát közre Légrády Károly; vagy — és ez a valószínűbb feltételezés — Légrády Károly előbb „kanossza járás"-ra kényszerítette „hűtlen" munkatársát, majd a kibékülés és megbékélés után, fájdalomdíj vagy kárpótlás fejében felvetette a válogatás-kötet megjelentetésének lehetőségét. Minden körülmények között a gondolat 1891 szeptember második felében merülhetett fel, Légrády előszava 1891. október 31-i dátumot viseli, a kötet pedig 1891 november végén már el is hagyta a nyomdát. A Mikszáth Kálmán Országgyűlési Karcolatai című kötetbe illesztett első karcolat dátuma 1883. április 4., az utolsóé pedig 1891. január 21. A közel kilenc év terméséből összeválogatott kötet összesen 90 karcolatot tartalmaz. Érdemes megemlíteni, hogy a Krk ezt az időszakaszt felölelő húsz kötete (a Krk 62-től a Krk 80. kötetéig) hatszáztizenhat parlamenti karcolatot tartalmaz, azaz összességében majdnem hétszer annyit, mint amennyit a válogatott kötetbe soroltak. Ha az egyes éveket vizsgáljuk, akkor még inkább szembeötlő a válogatás szelektivitása: az 1883-as évben Mikszáth 117 parlamenti karcolatot írt, az 1892-es kötetbe ebből négy^ azaz négy írásmű került be. Az 1887-es évben lett Mikszáth szabadelvű párti képviselő, az év termése 65 karcolat, ebből összesen nyolcat illesztettek a gyűjteményes kötetbe. A fenti arányszámok már érzékeltetik és a karcolat-termés beható vizsgálatakor kitűnt, hogy Mikszáth napról napra nyomon követte a parlament üléseit, az egyes tárgyalási napokról megírta a maga rövidebb-hosszabb beszámolóját. Az ülések témája vegyes volt, tárgyaltak 37