Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás
Azt nem tudom, hogy Balassi Boccacciót olvasta-e. A XVI. század második felének Magyarországában a legműveltebben körében ugyan népszerű olvasmány volt, dehát ettől még lehet, hogy Balassi egy sort sem olvasott belőle. Csak annyit állítók, hogy Balassi verseiből a inventio poetica terminus használatából, a saját költészetére tett megjegyzéseiből, a bölcs tudomány, az újabb, újabb dolgok hangsúlyozásából, abból, hogy a versszerzés folyamatát szinte Boccaccio magyarra fordított szavaival jeleníti meg „Forr gerjedt elmémre /.../ sok új vers...", 58 körvonalazható egy olyan poétika ismerete, amely a Boccaccio bevezette költészetfelfogásban gyökerezik. A XV—XVI. században számtalan ilyen volt, némelyik már a címében is kulcsfogalomnak tekintette a poétikai inventiót, mint például Alessandro Lionondi: Dialoghi deli' invenzione poetica című munkája (1554) 59 Boccaccio szerint a költészet valami jeles dolog feltalálására irányuló gerjedelem. E tűz isteni eredetű, csodálatos, és csak kevesek elméjében válik teremtő erővé, épp ezért mindig is nagyon kevés volt a költő. A költészet folyamatát úgy képzelhetjük el, hogy az elme a szólás vágyára indíttatik, majd új, eleddig ismeretlen találmányokat gondol ki, miután ezeken elmélkedett (kompozíció), szavak és mondatok ezidáig még nem használt kontextusával felékesíti, majd fabulás (misztikus, mitológiai!), sőt illendő fátyolba burkolja az igazságot. Nem dicséretreméltó költő az, akinél valami is hiányzik mindezekből; s hiába a gerj.delem, ha csekély a tudomány; szükséges a grammatika, a retorika, a többi szabad művészet, sőt a morál és a természettudomány elemeinek ismerete. Hasznos továbbá az életkorból fakadó tűz is. A költészet tulajdonképpen képesség, több, mint a szabályok alkalmazása, isteni sugallat is kell hozzá. A retorika tudománya hasznára válik a költőnek is, azonban a költészet lényegileg más, mint a retorika; a fikció beburkolásánál semmi szerepe az utóbbinak, tiszta költészet minden, ami válogatott módon, fátyollal takarva van kifejezve. 60 A fenti bekezdésből, amely Boccaccio poétikai nézeteit igyekezett összefoglalni, véleményünk szerint világosan kiderül, hogy Balassi mit értett szerelmes találmányon, újabb, újabb dolgokon, bölcs tudományon. A teljes, az igazi költészet az ő számára is a Boccaccio meghatározta fikcjós, „fátyol alatt" kifejezett volt. Igaz, egy magánlevélben írja, de úgy véljük, érett költészetének is alaptétele lehetne: ,,... pulchre mentiri peccatum nullum esse..." (szépen hazudni nem vétek). 61 A trubadúrköltészet udvarló sémáival szemben az ő poézise valami magyar viszonylatban egészen újat, a humanista poétikákban gyökerező, a fenti értelemben vett fikciós költészetet hozott létre. Talán nem tévedünk, ha ezt tartjuk a közdologgá lőtt versszerzés és a Balassi és néhány követője által müveit költészet között a legfőbb különbségnek. Mint szerelmi komédia-író pedig vitathatatlanul úttörő. Magatartására általában is jellemző, ahogy ez esetben is magyar hagyományt egyeztet európai korszerűséggel: komédiájában, mint komédia-szerző, a magyar költészet eufemisztikus nyelvezetét hasznosítja 62 , mint pastorele-író,. mint Tasso követője, érzelmes történetet költ. A Szép magyar komédia: a kettő együtt. Balassi Bálint költészetében a magyar hagyomány — véleményünk szerint a magyar nyelvű udvarló költészet — és az újítás — több más, itt most nem, vagy csak érintőlegesen tárgyalt nóvum 63 mellett a boccacciói típusú versszerzés, az ,inventio poétika: fikció' alkalmazása -r egyaránt föllelhető. Hogy egy költő hagyományőrző és újító is egyben: végtelen általánosság. Konkrét jelentéssel csak akkor telítődik, ha pontosan* megmondjuk: mi ez a hagyomány, és mi az újítás. írásunk néhány részeredmény segítségével, erre tett kísérletnek 64 tekinthető.
