Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Az irodalom és az irodalmi ismeretközlés Komárom megyei eredményei és tervei
\ пек — 1987-ben. — A költő-író Kovács Lajos, Turczi István mellett a prózát a megyéből elszármazott Gáli István, a SZOT-díjas Baráth Lajos, Wehner Tibor, Onagy Zoltán képviselik. Az Esztergomban élő termékeny sci-fi író. Nemere István írásai is itt jelentek meg először. Az Új Forrás elsőként mutatta be a Kilencek elnevezésű költői csoportosulást, majd az indulók mellett a rendszeresen publikáló költőket, írókat, ismertetve megjelent köteteiket is. — Ami a konkrét irodalomtörténeti vonulatot illeti, itt már korántsem található meg ez a rendszeresség. Féja Géza Esztergomtábori évei, Móricz Zsigmond és Esztergom kapcsolata, Kónya Lajos, Révész Béla, Pálóczi Horváth Ádám mellett igen jelentős a Babits- és Német László kutatás (az utóbbiaknak csupán a megyei vonatkozásait emeljük ki.) Az elmúlt tíz esztendőben az említett lehetőségek mellett újak is születtek. 1979-ben indult a Komárom megyei Honismereti Kiskönyvtár с sorozat — a Komárom Megyei Tanács támogatásával — amelynek már a címe is jelzi a profilját. A 3—4 íves, rendszertelen megjelenésű kiadvány eddigi 14 kötetéből az irodalmi feldolgozásokat emeljük ki: 1979: Kecskés László: Komárom irodalmi élete — Pastinszky Miklós: Kultsár István, a komáromi könyvtáralapító. — 1980 (új lenyomata 1983): Csukly László: Babits Mihály és Esztergom, (új. lenyomata 1983): Zajovits-Zsalus Ferenc: Levelek Babitsról. Dokumentumgyűjtemény. — 1984. Bodri Ferenc. A fiatal Móricz és Esztergom. — 1986: Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán. — Előkészületben van a szabadságharc komáromi nyomdászatát és az első komáromi hírlapok történetét felddlgozó összeállítás. Az említetteken kívül önálló irodalmi kiadvány alig van. Ezt a tényt jelzi a Komárom megyei könyvtermésének 40 évéről közölt összegezés is (Új Forrás, 1985. 2. sz.) - Az intézményi, egyesületi, társasági évkönyvek adnak helyet esetenként irodalomtörténeti feldolgozásoknak, így a József Attifa Megyei Könyvtár öt évenként megjelenő évkönyve (1961—1962: Dévényi Iván: Révész Béla. - 1965: Tapolcai Ernőné: Pálóczi Horváth Ádám. — 1970: Dévényi Iván: Babits Mihály Esztergomban. — Takács Anna: Irodalmi emlékhelyek Komárom megyében. — 1975: Tapolcai Ernőné: A Komáromi Tudós Társaság és a Mindenes Gyűjtemény. — 1980: Emlékezés Czuczor Gergely érdemes munkásságára. — 1985: Tapolcainé Sáray Szabó Éva: A komáromi Töltési István nyomdája és a Komáromi Kalendárium.) : — a Balassa Bálint Társaság és az esztergomi intézmények, vállalatok, üzemek összefogásával 1979-től — kétévente megjelenő — Annales Strigonienses (1981 : Hegedűs Rajmund : Az esztergomi Uránia 1828—1834. — 1983: Nagyfalusi Tibor: Műhelyből — emlékhely с tanulmánya Babits utóéletéről és az esztergomi emlékmúzeumról. — Szállási Árpád: Babits-dedikációk — Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi éveiből 1926-1941. - Zajovits Ferenc: A második Babits-emlékkönyv sorsa. — Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése. — L. Kecskés András: Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai.) ; — a Tata Barátai Körének tájékoztatója, évkönyve, évfordulónaptár jellegű feldolgozásokban ismerteti azoknak a személyiségeknek az életútját, akik ,,a tatai forrásokból merítettek" — régen és most. — Az elmúlt évben megjelent Komárom megyei Honismereti Füzet első darabja, a honismereti mozgalom évkönyvjellegű tájékoztatója, újabb lehetőséget nyújt nagyobb lélegzetű tanulmányok közlésére; így a tavalyi számban Thaly Kálmánról, az ideiben pedig a szőnyi születésű Soross Mihályról olvashatunk. A megyei irodalomról vázolt kép nem lenne teljes az antológiák nélkül. 1956-ban jelent meg a Bányászélet versben és prózában, majd hasonló témájú volt a Szén és ember c. válogatás a bányászköltészetből 1973-ban, — mindkettőben helyi alkotók is szerepeltek. A Többesszámban c. kötet (1971) 19 fiatal megyei alkotó írásait tartalmazza, verset és prózát. 1975-ben a Tatabányán élő vagy innen elszármazott írók, költők, képzőművészek alkotásait gyűjtötte egybe a Jelenidőben c. antológia, amelynek élményanyaga a városhoz kötődik. — Irodalmi szöveggyűjtemény az Esztergom a XX. század irodalmában (1963) és a Városunk, Tatabánya 138
