Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

utóbb Pirnát Antal vizsgálta kiadatlan nagydoktori disszertációjában. О vette észre elsőként, hogy ez a kifejezés kulcs lehet Balassi poétikájához. Ezirányú vizsgálódásaimhoz is Pirnát Antal munkája adott indíttatást. Megállapításainak némelyikével azonban, köztük a leglényegesebbel, avval, hogy Balassi egy vulgáris nyelvű középkori poétika alapján dolgozott, nem értek egyet. Giovanni Boccaccio: Genealogie Deorum gentilium libri. (Serittori D' Itália N. 200. Giovanni Boccaccio Opere X.) Vincenzo Romano gondozásában. I—II. Bari, 1951.; II. 701. ,,

Habet enim suas inventiones rethorica, verum apud integumenta fictionum nulle sunt rethorica, verum apud integumenta fictionum sunt rethorica partes; mera poesis est, quidquid sub velamento componitur et exponitur exquisite." Boccaccio: i. m. II. 699-701. Boccaccio egyik kulcsfogalma (i. h.) az ingenium (Balassinál: elme), amely a fervor inveniendi (a feltalálás gerjedelme). Vö.: Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983. 86. Boccaccio: i. h. Itt köszönöm meg Szörényi Lászlónak a latin szöveg fordításában és értelmezésében nyújtott segítségét. Ungnád Dávidhoz írt levél (1588 előtt). Eckhardt: i. m. 364-365. Az inventio poetica fogalom felbukkan Balassi verseinek bécsi kiadásában (1635 tájt). A hasonmás kiadást használtam: Gyarmati Balassa Bálintnak istenes éneki. Bp. 1941. (Varjas Béla) 48. „Eddig az Psalmusból, s-ez immár poetica inventio." — olvasható az 50. (51.) zsoltár parafrázisa és Rimay verse (Mintálgyú golyóbis.../ között. Azaz a zsoltár nem intentio poetica, lévén igaz dolog, de Rimay verse azt, hiszen pl. (keresztény) mitológiai apparátust alkalmaz: az úr elküldi Rafaelt stb. A fogalom tehát itt is pontosan abban az értelemben használtatik, mint korábban Balassinál. Erről: Kőszeghy Péter: Balassi Szép magyar komédiája — mint komédia. (Sajtó alatt) Mint például istenes verseinek személyes hangja, a szövegvers kialakítására tett kísérletei stb. Nem hiszem, hogy két fő tételem közül bármelyiket is kellő mélységben kifejtettem volna; szolgáljon mentségemül hogy írásom egy maximum harminc percben meghatározott előadás céljára készült, s mint ilyen, inkább csak felvethetett, semmint megoldhatott bizonyos kérdéseket. Előadásomban a Nagyenyedi-kódex (régi nevén: Thúróczi-kódex, Teleki-kódex) Csíziójának két sorát is említettem, érvként a Balassi előtti lovagi költészet meglétére. A felolvasásom után kibontakozott, talán túlságosan is heves vita arról győzött meg, hogy álláspontomat sokkal körültekintőbben kell megfogalmaznom, az említett szövegrészt sokkal részletesebben kell elemeznem. Mivel az szétfeszítette volna jelen írásom kereteit, ezt a feladatot egy külön cikkben fogom elvégezni. 15