Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Szabó Ferenc: Az irodalmi hagyományápolás helyzete és lehetőségei Békés megyében

A szerény intézményi és személyi „adottságok" mintegy ellentéteként úgy tartható számon Békés megye, mint ahol viszonylag élénk publikációs tevékenység folyik. Az állítás igaz, JS bár az alább felsorolásra kerülő, jelenleg létező rendszeres kiadványokat elsőrenden nem az jirodalomtörténeti érdeklődés élteti, hanem a nagy hagyományokra visszatekintő helytörténetlírás, a nemzetiségi néprajz művelése, s nem utolsó helyen a mai gazdasági, településfejlesztési jés művelődési problémák kifejtése, a periodikák és sorozatok képesek közreadni a viszonylag kis számban születő (s gyakran a megyéből elszármazott vagy velünk kapcsolatot tartó szerzők tollából származó) irodalomhistóriai tanulmányokat és adatközléseket is. 1966 óta jelenik meg a Békési Élet с közművelődési és tudományos évnegyedes folyóirat, 1973 óta évente háromszor jut el az olvasókhoz az Új Aurora című irodalmi és művészeti folyóirat (a témánkat érintő legtöbb anyagot ez a periodika közölte), amelynek az utóbbi években külön füzetsorozata van, közte irodalomtörténeti tanulmányok is. 1967 óta 27 kis kötetet ért el a Bibliotheca Bekesiensis címet viselő bibliofil sorozat (a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnnázium kiadásában), amelyben több régi — XVIII—XIX. századi — irodalmi alkotás újra napvilágot láthatott, de Darvas József ifjúkori levelei vagy Sinka István korai versei is. Nagy figyelem és elismerés kíséri a megyei könyvtár Lipták Pál szerkesztésében megjelentetett sorozatát, a költők-írók aláírásával ellátott, kis példányszámú bibliofil köteteket. A Békés Megyei Múzeujmok Közleményei sorozatban kisebb tanulmányok, közlések után önálló kötetként jelent meg 1985-ben Elek László több részre tervezett tanulmánygyűjteményének kezdő tomusa: Művelődés, irodalom Békés megyében I. A XVI. századtól a XIX. század derekáig. Ezzel próbálunk átfogó feldolgozást nyújtani. Van a megyében, a békéscsabai Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola gondozásában, szakemberek közreműködésével egy ún. „fekete művelődéstörténeti sorozat" is (a sorozat borítójáról kapott elnevezéssel). Legújabban két olyan mű is megjelenik e sorozatban — a két évvel ezelőtti nagy sikerű Kalevala-tanulmányok utá,n —, amelynek érdemleges irodalomtörténeti vetülete van. A nyomdászattörténet, a könyvművészet históriája adja a tárgyát az immár 11 számot elért Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei című sorozatnak, Petőcz Károly szerkesztésében, számos irodalomhistóriai vonatkozással, kiadástörténeti adattal. A szeghalmi múzeum baráti köre kiadásában megjelenő Sárréti Füzetek ugyancsak közölt irodalomtörténeti témájú feldolgozásokat (Dapsy Gizella-Nil életrajzát, Szabó Pál 45 levelét). Volt rá eset, hogy a megyei könyvtár külön is publikált fontos irodalmi emlékanyagot. Végezetül néhány mondatot terveinkről, beleszőve az irodalmi muzeológia eddig nem említett eredményeit is. Az elkövetkező években az 1979-ben megnyitott orosházi Darvas-emlékház már említett funkcióbővítésével együtt véglegesen rendezésre kerül a biharugrai Szabó Pál emlékház sorsa. Az ugrai szülő-és lakóházban a nagy mesélőkedvű realista könyvtára, lakásberendezése, személyes tárgyai hiánytalanul megmaradtak (Erzsébet lánya és annak férje lakják ma is), az eredeti, hiteles rendben. A ház ma is látogatható, anyagának gondozását, feldolgozását folytatjuk (csak a megmaradt fényképek száma is ezren felül van). A geszti volt Tisza-kastély parkjában újraépített kis kerti lak, Arany János ottani tartózkodásának színhelye, a bemutatott anyag tekintetében kibővítésre, felújításra vár. 1987 folyamán a helyi tanáccsal együttműködve kívánjuk megnyitni Vésztőn a Sinka István-emlékszobát, elég bő eredeti emlékanyaggal. Mezőberényben, szintén a helyi tanáccsal karöltve, 1989-ben tervezzük a mai Dél-Tiszántúl Petőfi-emlékszobájának átadását, bemutatva a mezőberényi, szarvasi, kondorosi, gyulai barátokat, Orlai-Petricset, a nálunk gazdatisztként hosszú időt töltő István öcsémet, a megyében is élő Petőfi Zoltánt, s nem utolsó helyen a költő háromszori mezőberényi tartózkodását. Gyulán, Szarvason, Békéscsabán időszakos irodalmi kiállításokra gondolunk, Békésen szintén. Az 1970 óta működő, 1982-ben felújított Kner Nyomdaipari Múzeum irodalomtörténeti anyagát szélesebb körben népszerűsíti a jövő év