Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)

51. Ld. a 21. j., főleg: OSZKK. Fol. Hung. 2904. 19-29., 31-33. fol.; Fenyvesi L: A Kiskunság ... Kzt. 1985. 30-34. 52. Bel, Batth.: Notitia ... III. t. 1737. 520-527.; U.ő: Notitia geographico-historica Districtum Cumano-Jazygum et Kőváriensis, a Georgio Gyurkovits descripta = OSZKK. Fol. Lat. 3.370.; Illyés В.: Kiskunsági ... 1975. 27-28.; Illyés B.-Szőts R.: A kunok... 1975. 751.; Bél Mátyás Pest megyéről. Ford.: Szabó Béla. Szentendre, 1977. 124 p. (Pest megyei Múzeumi Füzetek. 10.) 53. OSZKK. Fol. Hung. 2904. 30

r

. fol. - 31.

v fol., 6., 10-12., 17., 20-21., 23., 25., 27., 30—39. versszakok. Közlésünk az RMKT 17. századi sorozatának eljárását követi, mely az MTA I. osztályának az irodalmi szövegek kritikai kiadására vonatkozó szabályzatán alapul. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század I. Sajtó alá rend.: Bisztray—Klaniczay—NagyStoll. Bp. 1959.495-497.) 54. „1684. Kerék György Babarczi Péterrel. Ezekk idejükben Budát meg Szállották mely miatt az város Pusztulásra es lakosi bujdosásra jutottak s az Birois Szamadatlan holt ugyanakkor az futásban meg." (OSZKK. Fol. Hung. 2904. fol. 19. A ráckevei bírói krónika bejegyzése.) - I. Lipót és Sobieski János lengyel király 1683. III. 31-én kötött véd- és dacszövetséget a török ellen (Magyar Hadtört. I. 1984. 309.) 1684-ben a szövetséges lengyel-litván hadak egyedül Árva megyében 25 falut pusztítottak el. (Sugár I.: Lehanyatlik ... 1983. 181.) 1683. szeptemberétől novemberiga Bécs alól Párkányig és a Duna-kanyarig vonuló lengyel seregek nagyobb pusztításokat okoztak a folyó mentén, mint a törökök és a németek: „... a lengyelek pusztították el a magyar falvak egész sorát. A szomorú emlékű „lengyeljárást" sokáig emlegették a Csallóköz és a Mátyusföld lakói." (Kecskés László: Komárom az erődök városa. Bp. 1984. 142.) — A lengyelek ráckevei dúlására 1684. júniusának vége felé kerülhetett sor. Június 18-án Visegrádot feladta a török Lotharingiai Károly császári fővezérnek, aki seregével visszavonult Esztergom alá, ott a hídon átkelt a Duna bal partjára, ahol egyesült a lengyel, a sziléziai és a nádori magyar lovassággal, s innen vonult Pest felé. Ezt június 30-án már felszabadították, így ekkortájt a lengyel portyázok már elérhették és kifoszthatták a védtelen Ráckevét. (V.o.: Sugár I.: Lehanyatlik ... 1983.46.) 55. Az egykori, középkori, gótikus Szent Ábrahám-templom melletti református parókiáról van szó, melyeta 15 éves háborúban már elpusztítottak a seregek, és csak 1641—1644 között tudták újjáépíttetni. (OSZKK. Fol. Hung. 2904. fol. 17-18.) A lengyel, német és török hadak dúlása után csak 1692-ben javították ki „az Ecclesia házát". (U.o. fol. 20.) Az eklézsia elrabolt berendezésének pótlására szolgáló adományokról külön listát vezettek (uo. 31-32. fol., 1687-1727). 56. Talán a fősereghez június végén csatlakozó sziléziai lovasokról, esetleg Miksa Emmanuel bajor választófejedelem katonáiról volt szó (v.o.: 7. j.!) 57. A korabeli Ráckeve települési képéről, helyrajzáról Id.: Bologna. Biblioteca Universitaria. Collezione Marsigli. Vol. 48. p. 3. Ráckeve látképe és a Csepel-sziget térképe; С Wilhelmb G.: Ráckeve... 1972. 129-134. 120