Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)

A vizsgált 31 helységben, az elmenekült parasztokkal együtt, 1465 családból 1116 maradt életben (76,1 százalék), de mindössze 901 maradt a falujában (61,5 százalék). Ezt a katasztrofális arányú apadást egyrészt az 1709-ben a keleti megyéken végigsöprő pestis pusztítása okozta, másrészt a Csereháti districtusból kikerülő kuruc önkéntesek magas száma. Itt ugyanis mind a jobbágyok, mind a szegény kisnemesi családok jelentős része önkéntest küldött Rákóczi hadseregébe és ennek megfelelően magas volt az elszenvedett véres veszteség aránya is. Gömör megyében a Habsburg csapatok bevonulása után azonnal számba vették a háború és a pestis pusztításának demográfiai-gazdasági hatását. 1711-ben a megye öt járásából háromban összesen 15.231 halott személyt írtak össze, ami feltétlenül erős túlzás, mert az 1696. évi katonai összeírás 2.969 családot, azaz 14.845 főt talált az egész megyében.

24 A megyei hatóság Gömörben nyilvánvalóan eltúlozta az adózó parasztság háborús és járvány okozta veszteségét, márcsak a küszöbön álló új adóösszeírástól is tartva. Közelebb kerülünk a reális helyzethez, ha csak a balogi és csetneki járások — összesen 71 falu — részletes kimutatásából indulunk ki. Ez a felvétel kiterjedt a pusztatelkek (domus déserta), az elhalt személyek (personae emortuae) és az életben maradt jobbágyfamíliák adataira. Balog és Csetnek districtus népessége, 1711

25 meghalt személy pusztahely élő jobbágycsalád 9459 923 - 50,8 % 894 - 49,2 % Tekintve, hogy a megyei vezetőség a telkek számát kevésbé tudta manipulálni, mint a népesség számát, mi is a puszta, illetve népes telkek egybevetését vettük alapul. A 2 járásban összeírt 1817 jobbágytelekből 1711-ben népes volt 49,2 százalék, pusztának minősült 50,8 százalék. Gömör megye parasztságának a háború és a járvány okozta veszteségét mintegy 50 százalékosnak tekinthetjük. Nem ismerjük természetesen az időlegesen elmenekült jobbágyok számát, akiknek jó része később visszatérhetett és a veszteség arányát csökkenthétté. A Bereg megye jelentős részét magában foglaló Munkácsi-uradalom népessége 1703-ban 1170 jobbágycsaládra rúgott, de az 1711. évi összeírásnál már csak 467 famíliát tudtak számba venni.

26 A Rákóczi uradalomból tömegesen álltak a jobbágyok önkéntesnek a kuruc zászlók alá és ez a vidék 1709-től a'pestistől leginkább sújtott övezethez tartozott. Nyolc év alatt eltűnt a lakosság 61 százaléka, ami a háború és a járvány együttes csapására utal. Károlyi Sándor, Rákóczi tábornoka, már kuruckori szereplése előtt híres gazdának számított és 1712-ben egyike volt az elsőknek, akik sváb telepeseket hívtak birtokaikra. A Szatmár megyében fekvő három nagy uradalom (Nagykároly, Erdőd és Beitek) 1723-ban készült összesítő urbáriuma rögzítette a népesség és a termelés a 18. század kezdetére kialakult helyzetét.