Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Wellmann Imre: Gazdasági élet Magyarországon a töröktől megszabadító háború idején

got, de az osztrák örökös tartományokat is bőven el lehetne látni. De arra is szükség lenne, hogy a mértékek és a sokféle pénz zűrzavara megszűnjék, s a hitelügy terén is rend teremtődjék. A termékeny földű Magyarország valójában viselni tudná az adó terhét, ha azt helyesen osztanák el (amit épp ezért nem a hadbiztosokra és a kamarai tisztviselőkre, hanem királyi biztosok közrer működésével a vármegyékre kellene bízni), s ha hordozásába mindenkit bevonnának. Maguk a rendek ajánlották meg 24.000 főnyi sereg tartását illetőleg 8.000 portát. Ha ausztriai mintára egynegyed portára, ami 1 háznak illetőleg32 hold földnek felel meg, egyszersmindenkorra 6 forintot vetnének ki, ez portánként a szokásos és törvényes 4 forint helyett 36-ot (összesen 288.000et) tenne, aminél többet egy-egy porta nemigen viselhet; ehhez mindenkitől megkövetelt fogyasztási adó járulna. Az Einrichtungswerk (amint már Flämitzer szövege is) láthatóan a korábbi udvari ja* vaslatok nagyrészét is visszhangozta, ugyanakkor gazdasági vonatkozásban jelentősen kiegészítette azokat. Biztosítani kívánta a németek és a katolikusok uralkodó helyzetét Magyarorszá* gon a magyarok és a protestánsok rovására, de általában már nem a politikai és a vallási vissza* szorításnak illetőleg áttérítésének durván erőszakos eszközeivel. Ám ugyanakkor épp azért, mert a jövőre nézve főképp német lakosságra építő és német mintára berendezett Magyarországgal számolt, síkra szállt azért, hogy a Habsburg-birodalmon belül a Lajtától és a Morvától nyugatra fekvő területekével egyenlő elbánásban részesüljön, úgy, amint azt a birodalom egysége megkívánja. Még pedig a bécsi udvarban addig (és azután is!) érvényesülő irányzattal szemben nem habozott annak is hangot adni, hogy ha az ország saját értékes javakkal rendelkezik, azokat, ha abból az uralkodóra s vele együtt a birodalomra is haszon származik, elsősorban a maga előnyére gyümölcsöztesse, s ezt a társországok külön érdekei ne keresztezzék. Kollonich s az albizottság többi tagjai nem értettek például egyet a bécsi kormánynak olyan intézkedésével, mely a kevés költséggel előállítható s a Maroson ugyancsak olcsón leúsztatható jó erdélyi kősóra tetemes vámot vetett, hogy helyette az ország lakosai a nagy fafogyasztás árán főzéssel előállított s ugyancsak drágán szállítható ausztriai sót vásárolják saját kiváló termékük megszokott élvezetéről lemondva. így nemcsak az itáliai és a lengyel tengeri só válik a jobb hazainak versenytársává, miközben a Kamara jövedelme is csökken, hanem korlátozzáka lakosságot abban, hogy maga éljen saját nagybecsű termékével, s ennek kiviteléből is hasznot lásson. Pedig ezután Magyarország is rendszeresen fog adót fizetni, s éppen olyan országa örökös uralkodójának, mint a többi.

38 Az Einrichtungswerk ilyen állásfoglalása annál kevésbé felelhetett meg a bécsi udvar uralkodó köreinek, mert Buda visszavívása óta a keresztény hadsereg további sikerei —főképp Erdély megszállása, Belgrád bevétele s előnyomulás a Balkánon Viddinig és Nisig — az abszolutizmus kiteljesedésének malmára hajtották a vizet. Ehhez járult Thököly és a bujdosók visszaszorulásával párhuzamosan az utóbbiak közt támadt meghasonlás. Sokaknak, kik, nagyrészt kénytelenségből, a király hűségére tértek, közvetlenül már kevésbé kellett tapasztalniuk mind Bécs elnyomó hatalmát, mind az erőszakos vallásüldözést. Annál inkább megérezték a tovább is ellenállók a felmorzsolásukra irányuló katonai megtorlást. S a magyarok lebecsülését annak a jelentős résznek is meg kellett éreznie, melyet, a császáriakkal szemben érzett ellenszenvén fölülkerekedve, magával ragadott az oszmán hatalom megtöréséért folytatott háború lendülete, évszázados óhaj valóra váltását: az országnak török iga alól teljes és végleges fölszabadítását ígérve, Úgy vélték: maguk sem maradhatnak ki e dicső küzdelemből, s ennek fényében ködbe veszett szemük előtt: vajon a haza térbeli kiteljesedése együtt jár-e majd azoknak a céloknak valóra válásával, melyek kivívását egykor maguk elé tűzték, s amiért a bujdosók nehéz sorsát magukra vállalták. Egyelőre azt kellett saját bőrükön tapasztalniuk, hogy a császári sereg részéről bizalmatlanul fogadják őket, s nemcsak megszolgált zsoldjukat nem kapják meg, de kellő ellátásukról sem történik gondoskodás, úgyhogy éhesen és lerongyolódva maguknak kell megszerezniük á 57