Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Wellmann Imre: Gazdasági élet Magyarországon a töröktől megszabadító háború idején
rály, bár súlyosan elitélte ezt — Ó, nagy Isten, mondta, hogy olyanokat találni, kik a nyomorult parasztokat kínozzák! —, maga is kénytelen volt ellenségeskedéssel szembenézni a Felvidék addig Thökölyhez ragaszkodó népe részéről, csapatait üldözőbe vették, falvakat felgyújtottak előttük, ahogy hazájukba vonultak. 31 Az idegen katonasággal rengeteget bajlódott parasztság, jól tudván, hogy ő lesz kénytelen elviselni az egésznek legközvetlenebbül sújtó velejáróit, nem fogadta osztatlan lelkesedéssé) a meginduló felszabadító háborút. Bécsben és sok helyt tovább Európában viszont a nagy diadal olyan reményeket is támasztott, hogy hamarosan sikerül nemcsak Magyarországot visszahódítani, hanem az oszmán hatalmat egész Európából kiszorítani. Maga a császár, még Linzben tartóz?kodva, egyelőre nem határozta el magát, mit rendeljen a győzelem után Magyarországon a nyur galom helyreállítására s a nyugati részeken birtokos nagyurak ellen, kik előző szorult helyzetük* ben biztosították Thökölyt hozzá csatlakozásukról — amikor a nádor jelentette neki, hogy Bécsből 5000 fegyveressel az országba sietett, megrakta német őrséggel e hűtlenek várait, s felajánlotta, hogy elzáratja őket, nem feledkezve meg arról sem, hogy elpanaszolja: saját birtokai anyjnyira elpusztultak, hogy szükségeit is alig tudja fedezni. 32 Az uralkodó tanácsosai azonban annyira elteltek a megszerzett hatalmi fölény tudatától, hogy — mintha Bécs alatt a diadalt nem a szövetkezett keresztény sereg, hanem egyedül Ausztria aratta volna — Magyarországgal szem*ben az 1681. előtt folytatott politikához való visszatérést latolgatták. Törekvéseiket már címében is kifejezésre juttatta a kameralista Hörnigk 1684-ben megjelent, s jellemzően arra, hogy ausztriai körökben milyen nagy visszhangra talált, a következő évtizedekben 15 újabb kiadást ért könyve: „Österreich über alles,vwenn es nur will". Amint gazdasági vonatkozásban hangozttattá, a Habsburg-birodalom külső hozzájárulás nélkül a túlcsordulásig el van látva mindennel, amire szüksége van, egy kis világ maga. S mert a képessége is megvan hozzá, hogy e javakkal éltjén, csupán akaratán múlik, hogy kimagaslóan gazdag és hatalmas legyen. Fontos ehhez, hogy népessége gyarapodjék, és maga dolgozza fel nyersanyagait, melyekben mindenekelőtt Magyarország teszi más országoktól függetlenné. Annyira bővelkedik ez a természet adományaiban — visszhangozza még mindig a régi felfogást —, hogy nem tud mit kezdeni fölöslegeivel, egyszór val mintegy az európai ígéret földje gyanánt kell becsülni, De e kiváló szerep csak addig jut Hörnigknél Magyarországnak, ameddig élelmet és nyersanyagot kell szolgáltatnia; az iparosítá$ terén már nem jut szóhoz. Valójában az a dolga, hogy gyarmat feladatát töltse be, kellően szoltgálja Ausztria gazdasági autarkiáját. Kereskedelmének szabadsága helyett kiviteli tilalmak életbe léptetésére is kerülhet sor; a magyar árufölöslegeket Ausztria vásárolja fel első kézből, s ő közjvetítsen belőlük nyugat felé? így lesz az ország függővé az örökös tartományoktól 33 . Mint az ausztriai ipar számára szükséges nyersanyagok szolgáltatója jelenik meg Mar gyarország a harmadik kameralista: Schröder munkásságában is. 1686-ban megjelent könyvében azt javasolja, hogy a Habsburg-birodalom egész gazdasági életének ellenőrzését és irányítását az uralkodó vegye kezébe, fejedelmi bankot is alapítson, hogy az ország tőkéi fölött is úrrá legyen, Schröder szeme előtt ugyanis nem a közjóiét, hanem az uralkodó javának és hatalmának szolgálata lebeg, az általa javasolt eszközök és módszerek arra céloztak, hogy alattvalói alávetettjeivé legyenek. 34 Ausztria jövendő nagyságának ígéretes képét s a Habsburg-abszolutizmus szilárd megalapozását, úgy, amint azokat a Becher nyomába lépett kameralisták írásai előrevetítették, bh zonyos fokig reális közelségbe hozta a hadihelyzet alakulása. A szövetséges sereg megtizedelődött ugyan Buda 1684-i sikertelen ostroma során, mégis további erőnövekedés állt be, s külsíf és belső fenyegetés sokat veszített jelentőségéből. XI. Ince pápa védnöksége alatt és anyagi tálmogatásával, Lengyelországé után Velencének is csatlakozásával létrejött a Szent Liga, s Auszlh ria a Német birodalom részéről is számíthatott további segítségre, annál is inkább, mert siker
