Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Vass Előd: A szécsényi szandzsák helyzete a török mühimme defterek alapján 1663–1685 között

Ez így történt az 1663—1664-es években Ahmed Köprülü nagyvezér vezette magyarországi hadjáratokban is. Ebből az időszakból több olyan magas parancsot ismerünk, amelyek az egri tartomány (eyalet-i Égre) területéhez csatolt és oda is adóztatott, de még ténylegesen magyar birtokban lévő Szécsényre és környékére vonatkoztak. 1663 június középső harmadában kelt az a rendelet az egri beglerbég pasának, amely az egri sahi zarbuzan ágyúk javítását rendelte el. Megparancsolta, hogy az egri vár 30 sahi ágyújából 15-öt helyezzen szekerekre, a lakosságtól szerezzen 60 lovat és a következő kiadandó rendelet szerint megjelölt helyre juttassa el. A lovakat a lakosság a táborban vissza fogja kapni.

3 1663 június utolsó harmadában kelt az a rendelet a szegedi szandzsákbégnek, amely a szandzsák zaim, timár és egyéb javadalmas lovasait kirendeli a Dunán ágyút, hadiszert, és élelmet szállító hajók Duna túlsó parti védelmére. A rendelet szerint a szegedi szpáhik lépjenek öszszeköttetésbe az innenső parton lévő pasákkal és éjjel-nappal gondosan lássák el a védelmet, mert mulasztás esetén szigorú büntetés következik.

4 1663 július első harmadában kelt az a rendelet az egri beglerbég pasának, amely megparancsolja, hogy a helyőrség (kapi tayfesi) felét hagyja otthon, s ő pedig a másik felével — a maga helyére egy érdemes embert helyettesnek (kaymakam) téve —, vonuljon a sereghez. A 200 dirhem súlyú golyókat kilövő 15 sahi ágyút, valamint a nagyobbakat szintén lövedékeikkel együtt hozza magával a nagyvezér táborába Budára.

5 1663 augusztus első harmadában kelt az a rendelet a szegedi szandzsák kádijaihoz, amely arról intézkedett, hogy mivel az egri őrség bejelentése szerint az egri vár köves, terméketlen környékén pénzért se tudnak élelemhez, gabonához jutni a rájáknak sem lévén élelmiszerük, az egri őrség a szegedi kaza területén vásárolhat gabonát.

6 1663 szeptember utolsó harmadában kelt az a rendelet az egri beglerbég pasához, amely megparancsolta, hogy tartománya (eyalet) katonáival, a hatvani és a szegedi szandzsákok szpáhijaival és saját 16 sáhi ágyújával Nógrád vára ostromseregénél, Kaplan Musztafa pasa parancsnokságánál jelentkezzen.

7 1663 október középső harmadában kelt magas rendelet az egri beglerbég pasának az egri őrség agáinak jelentésére hivatkozva megparancsolja, hogy mivel az Egerhez és a Hatvanhoz közel fekvő ellenséges várnak, Szécsénynek városát és palánkját, Érsekújvár elfoglalása után, saját őrsége felgyújtotta, s kővárát pedig elhagyta, s ezért a magas parancs korábban elrendelte Szécsény várának teljes lerombolását. Utóbb azonban megfontolva, hogy a kitűnő fekvésű vár, Eger és Hatvan helyzetét erősíteni fogja, megtartását, az egri beglerbég pasa kérésére megengedi és védelmét az egri őrségre bízza.

8 A fenti mühimme defterekbeli feljegyzések adatai megőrizték számunkra a magyarországi hadicélok felé vonuló Ahmed Köprülü pasa, nagyvezér hadjáratának előkészítésére vonatkozó és közvetlen hadműveleteit is irányító magas parancsait. Ezekből az egri tartomány 1663. évi helyzetére, Szécsény elestére és további sorsára vonatkozó török rendelkezéseket is megismerhetünk. Megtudhatjuk, hogy az egri beglerbég pasa seregével még hadjáratban volt, amikor Szécsény elhagyását az Egerben maradt agák már a nagyvezérnek jelentették. Feltehetőleg ők nyújtottak olyan információt a nagyvezérnek, hogy az elrendelte Szécsény lerombolását. Mikor az egri beglerbég pasa székhelyére visszatért, saját megfontolásából a nagyvezért arra kérte adná neki Szécsényt. Ezt fent említett magas parancs meg is engedte, de olyan módon, hogy a meglévő török őrség számát központi keretből nem gyarapíthatják, hanem oldják meg maguk az egriek. Szécsény második török uralom alá kerülésének pontos eseménysorozatát a török források az előbbiek szerint vázolják fel. A magyar források szerint Szécsény 1663 november 9-én adta meg magát. Hollókővel és Bujákkal egy időben.

9 A feladás oka állítólag Érsekújvár 1663 szeptember 25-én történt feladásának a híre volt. Szécsény további sorsára vonatkozó értesülé28