Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Buza János: A szpáhi-birtokosok és a majorsági gazdálkodás

Purjesz:198. Purjesz: 195. Purjesz: 175. Bővebben idézi a kérdőpontok egy részét Szakály: 252. Purjesz: 196. Abonynak másodbírája is volt, aki 1661-ben árpát adott el Nagykőrösön: „Abani kis bírótúl vettünk árpát 25 tallér árát". Szilády Áron—Szilágyi Sándor: Okmánytár a török hódoltság történetéhez Magyarországon. Pest 1863. I. 285. Búza János: Gabonaárak és áruforgalom a török uralom alatt a XVII. században. Agrártörténeti Szemle 1985. 1—57. (Továbbiakban: Búza: Gabonaárak...) Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Budapest 1967. 55. A hidat Mahmud szolnoki bég építtette 1562-ben. Katonai célból szélesítették ki 1663ban, s mivel a nehézágyúkat is elbírta, a megrakott szekerek szintén áthaladhattak rajta. Bándy Iván—Kaposvári Gyula: Új híd a Tiszán. Jászkunság V. évfolyam (1959) 60-65. Dr. Belitzky- János: Adatok a hídépítő Mahmud bég életéhez. Jászkunság XII. évfolyam (1966) 132—139. A budai pasa megbízottja kifejezetten a szolnoki híd használatára utasította a tiszántúli „... tussir és kereskedő embereket..." Izsépy Edit: Végvári levelek (Egri és váradi pasák a szolnoki végek levelezése magyar végvári kapitányokkal és hódoltsági helységekkel) 1660—1682. A Budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai 17. Budapest 1962.32-33. Purjesz: 188. Kecskemét város iratai. Robotlajstromok I. 183. Bács-Kiskun megyei Levéltár. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. Kecskemét 1861. II. 184—206. (Továbbiakban: Hornyik:) Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharc korából. Bács-Kiskun megye múltjából II. A késői feudalizmus kora. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét 1979. 297. Hegyi: A Török Birodalom... $76. Búza János: Törökkori állattartásunka ,vadszám'és az adózás tükrében. Századok 1984.3—63. Salamon Ferenc: „... a robot ritkább nemei közé ..." sorolta a törökök által megkövetelt mezei munkákat, s a paraszti vallomások nyomán arra a következtetésre jutott, hogy „... Pest megyében mintegy kilenczven helység közül csak tizenegy helység panaszolja, hogy a török szántat, vettet, majorkodtat s szőlőt míveltet vele. Ez is 1663 után jött divatba ..." i.m. 245. A később elterjedt 31-nél tehát jóval kevesebbre tette a török által majorsági gazdálkodásra kényszerített Pest megyei települések számát! Nem tartom kizártnak azt a lehetőséget, hogy az 1660-os évek Pest megyei török majorkodtatást a hadmozdulatok miatt megemelkedett gabonaárak motiválták, vö.: Búza János: Beiträge zu den wirtschaftlichen Verhaltnissen der unter türkischer Harrschaft lebenden Bauernschaft • 22