Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Soós Sándor: „... a búcsújárások meg nem szűnnek.” A barokk búcsújáróhelyek sajátosságainak kialakulása a XVII. századi Magyarországon. Adatok a búcsújáróhelyek jövedelemforrásaihoz
adta Jakisich Imre az aranygyűrűjét, gróf Erdődy Kristóf, a királyi kincstár elnöke pedig aranynyal bevont ezüst tárgyakat juttatott a templomba értékes ruhával együtt. 1693-ban a gyakran idezarándokló Esterházy Pál nádor ékkővel kirakott aranykoronát ajándékozott. A XVII— XVIII. században a kolostor rendkívül sok és gazdag adományt kapott, de ezen belül is legtöbb ajándékot a csodatévő kegyszobor részére adták. 122 1694-ben a máriavölgyi kegyszobor Frigyes Ágost és Móric szász hercegektől kapott gyémánttal kirakott koronát. 123 A bánfalvi Mária szobor részére Esterházy Pál adományozott gyöngyökkel ékesített aranykeresztet és láncot. 124 3. Fogadalmi és hálaadó tárgyak (votivok): A német nyelvből kölcsönzött kifejezéssel offereknek is nevezzük e tárgyakat. Az offerek megléte már az ókori Görögországból és Egyiptomból igazolható. Keletkezésük főleg az istenséggel szemben segítséget kereső primitív szokásból vezethető le. Az offer célja az isteni segítőkészség biztosítása úgy, hogy valaki a felajánlást önmaga, illetve valamilyen tárgy, eset stb. helyett teszi, s ennek a megfelelő plasztikus-képi megfogalmazását viszi Isten elé. Tehát az offer a felajánló vagy az imában felajánlott, kért tárgy megszemélyesítése (kivéve: értékadományok, szent attribútumok, természeti és termékenységi adományok maradványai. 125 Pásztor Lajos Rudolf Kriss nyomán a máriavölgyi fogadalmi tárgyakat három csoportba különítette el: 1. A beteg testrész, illetve a Szűzanya oltalmába ajánlott személyt vagy tárgyat ábrázolják (ezüstből szemek, szívek, nyelvek, fél vagy teljes emberi alakok, férfiak, nők, továbbá koronák, értékes ruhák, fára, vászonra, üvegre festett emléktáblák). 2. Betegségre, szerencsétlenségre emlékeztető tárgyak (mankók, bilincsek, kard, ezüstbe foglalt csont, vasdarab, fába foglalt kés, ezüst ház és láb, kép két lóval). Ide sorolta a jegygyűrűket és a menyasszonyi ruhákat is. 3. Ajándékok, melyek nem jelképezik a felajánló kérését (ékszerek, drágakövek, aranyláncok, ezüst keresztek, ezüst kelyhek, ruhák, pénzek). 126 Katonaként esett török fogságba Gold Illés, aki 1698-ban szabadult ki a gályarabságból, s ezután egyik társával fogadalomból felkereste a magyarországi Lorettot, s hálából fölakasztotta bilincseit a Mária szobor elé. 127 Svetice templomának falát a kegytárgyak ezrei borították. 128 1694-ben Balassa Bálint ezüst emléktáblát ajánlott fel Máriavölgyön. 129 Templom fölszerelése: Boldogasszony kegyhely részére főurak, főpapok adományoztak fölszerelési tárgyakat, a legfőbb adományozó Esterházy Pál volt. 130 A szentantali templom fölszereléséről Szelepcsényi érsek gondoskodott. 131 Oltárszekrény: Pálfalvi János erdélyi püspök ajándékozott Csíksomlyónak. 132 Kehely: Pálfalvi János erdélyi püspök ajándékozott Csíksomlyónak áldozókelyhet. 133 Úrmutató: 1658-ban Petki István 16 libra nehéz csúcsíves Urmutatót ajándékozott Csíksomlyónak. 134 Gyertyatartó: A máriavölgyi kolostor 1658-ban Zongor Zsigmond váci püspöktől ezüst gyertyatartót és értékes perzsaszőnyeget kapott. 135 Egyházi és miseruha: 1661-ben Lippay Györgyné, Ruttkay Andrásné, Gróf Bottyán Kristóf né esküvői ruháikat ajánlották fel Máriavölgyön egyházi ruhák készítésére. 136 A XVII. század közepén Csizmadia Jánosné, Gáspár Gyuláné és más névtelen asszonyok ajánlottak fel hímzett antipendiumokat, vánkosokat, velumokat, fehér ruhákat a soproni Szent Mihály templomnak. 137 A Viczay, Rechy grófnék által adományozott arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákból 3 miseruhát csináltattak. 138 1694-ben a Lichtenstein és a Lobkowitz ház tagjai értékes szöveteket ajánlottak fel a máriavölgyi kegytemplom részére, hogy papi ornátusokat készítsenek. 139 200
