Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”
17. A magyar udvari kancellária átalakításáról Id. Iványi E. i.m. 150. a szakszerű, kollegiális hivatalokként működő osztrák és cseh kancelláriáról. Mindkét kancellár világi volt. A nádor Korompay Péter magyar kancellárt nem tartotta alkalmasnak. A jogot jól ismerő, nyelveket tudó, az udvar életében járatos nagyműveltségű, lehetőleg a római Collegium Germanico-Hungaricumban végzett egyházi, de inkább világi kancellárt kívánta hivatal élére. 18. Erdődy Miklós gróf. 19. Petróczy János. Keresztnevét Id. az 1687/1688. évi országgyűlési iratokon kívül Csekey István: A magyar trónöröklési jog, Bp. 1917. 131., 135. I. Ugyanitt nyilatkozata az örökös királyságról szóló javaslathoz: hozzájárulna, csak szabad választás előzze meg. 20. 1701-től kuruc fogságba kerüléséig Esterházy Pál nádor itélőmestere. 21. A királyi és egyéb hivatalokban ekkor mást, mint katolikust nem alkalmaztak. 22. Időnként maga a nádor is családnevük régebbi formáját használta. Győr királyi vár főkapitánya mindig a haditanács elnöke volt, állandó helyettese pedig magyar nemes vagy arisztokrata. Esterházy János és Zsigmond a nádor unokatestvérei. 23. A nádornak mint bányavidéki főkapitánynak helyettese. (MOL. Esterházy család ... Pál nádor iratai P—125—1286 stb., száznál több levele a nádorhoz.) 24. Esterházy Pál nádorrá választása évekig felsőmagyarországi vicegenerális. 25. Széchényi György esztergomi érsek unokaöccse. 26. Rómában tanult. (Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.276-277.1.) 27. Haskó Jakab, a bécsi Pazmaneumban végzett, 1690-ben egy évig nyitrai püspök volt. (Uo. 281-283.) 28. Jáklin Balázs, Rómában tanult. 1688-ban tinini (Knin-i) püspök. 1690-1695-ig magyar udvari kancellár, 1691-től nyitrai püspök. (Uo. 287-288.) 29. A magyar kamara egykori elnöke. 30. A két utóbbi a magyar kamara alkalmazottja. A nádori fizetés kiszámításával is foglalkoztak. 31. Kassai : a felsőmagyarországi országrész (13 vármegye) főkapitányságának székhelye. 32. Bányavidéki: a dunáninneni (nyugati országhatár, a Duna és Gömör megyéig terjedő) országrész nagyértékű bányáinak őrizetére létesült, de egyúttal a főkapitány katonai közigazgatási hatásköre az egész országrészre kiterjedt. Pozsonyból nézve ezt az országrészt többször dunántúlinak is nevezték. De annak nevezték, ugyancsak Pozsonyból nézve, a kb. a mai Dunántúlnak megfelelő területet is. Ha egy-egy forrás megyék nevét is említi, akkor a két országrészt könnyű megkülönböztetni.
