Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”
szükség esetén pénzzé verethetné. Ez nagy hasznot jelentene a kincstárnak s nem okozna kárt a pénzverő mesternek sem. Továbbá: sok megye egykori pénztárosánál is találhatók elfekvő közpénzek, beszedett, de be nem fizetett adók. Ezeket vagy örököseiket számadásra kell kényszeríteni s ha csakugyan van hátralékuk, szorítsák rá őket annak kifizetésére. Egyes végvári katonák különféle ürügyek alatt kereskedést folytatnak, számos állatot hajtanak ki az országból eladásra, de harmincadot fizetni nem hajlandók. Ezeket, úgy mint Horvátországban és Szlavóniában, rá kell kényszeríteni a harmincadfizetésre, úgy, hogy nem fizetés esetén az árut elkobozzák tőlük * Az utóbb ismertetett iratot — feltehetően a nádor 1688. április 9-i tervezetével együtt — nevezték „Magyar Einrichtungswerk"-nek. Egyébként, mint fentebb láttuk, mindkettőnek van saját címé. Ezt a címet jóval később kaphatta, azután, hogy elkészült a bécsi Einrichtungswerk és alkalom nyílt a tüzetes összehasonlításra. A nádori tervezet, F. jel alatt, bekerült az Einrichtungswerk mellékletei közé, a pozsonyi bizottsági tervezet nem. Bécsben elutasítással, sőt haraggal fogadták. A pozsonyi tervezetet legnagyobb részt olyan — régi és újabb — törvényekre való hivatkozásokból állították össze, amelyeket az országgyűléseken hosszasan vitattak, míg végül a király el is fogadta, de végrehajtásuk legnagyobb részt elmaradt. Ezért kellett oly sok törvényt minduntalan megismételni, ezért emlékeztettek rájuk az ország új berendezéséről tárgyaló pozsonyi gyűlésen is. Kivonatosan közölték ezeket a végrehajtatlanságuk miatt mát sérelmekké vált törvényeket s újból érveltek mellettük. Mintegy hangsúlyozták, hogy olyan újonnan berendezett Magyarországon kívánnak élni, ahol a felsorolt törvények vannak érvényben, sőt, törvénnyé lesznek egyéb, ugyanitt felsorolt kéréseik is. A „Magyar Einrichtungswerk'' az akkori magyar rendi felfogást tükrözi s ebben voltak hibák, korszerűtlen kívánságok, ahogyan voltak jogos igények is, amelyeket még alapvetően fontos esetekben sem mindig sikerült megvalósítani. A nádori tervezetet régebbi történész és jogász kutatóink ismerték s munkáikban tartalmi kivonatot és rövid méltatást közöltek róla. Szalay László 115 egykorú másolatát látta, Mayer Theodor 116 az Einrichtungswerk mellett lévő másolatát, Kónyi Mária, 117 Bónis György 118 és Jánossy Dénes 119 a Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött későbbi másolatát, Szekfű Gyula 120 pedig a bécsi Staatsarchivban lévő eredeti tisztázatot használta. Az egyes szerzők megállapításainak az szab irányt, hogyan foglaltak állást a Habsburg-abszolutizmus és a magyar rendiség harcának megítélésében s milyen szerepet tulajdonítottak a nádornak ebben a harcban. Szalay, aki tartalmilag ismerteti a szöveget, kelte nélkül, azon a nézeten van, hogy a nádor mindenekelőtt a közigazgatás újjászervezésére tett javaslatával mérsékelni kívánta a bécsi abszolutista törekvéseket. 121 Thaly Kálmán idézi Szalay megállapítását, de mert a nádorral szemben nem tudott elfogulatlan lenni, a mérséklés szándékát megkérdőjelezi. 122 Mindketten az 1687— 1688. évi országgyűlés idejére teszik a szöveg keletkezését s megjegyzik, hogy ennek az országgyűlésnek rendéi utasították el a kérdés bizottsági tárgyalását. Az országgyűlésen erről valóban szó volt, de a nádor tervezetét nem ott, hanem később nyújtotta be. A szerzők nem szólnak arról, hogy a nádor felterjesztésével magyar bizottság foglalkozott, mivel nem tudtak az 1688 szeptemberében összeült pozsonyi bizottságról. Kónyi Mária, felhasználva Mayer korábbi munkáját, már kapcsolatba hozza a nádori tervezetet az Einrichtungswerk-kel s mint annak egyik mellékletét ismerteti. A nádor által javasolt gubernium elnevezésű kormányszervben, igen helyesen, az 1723-ban megalakult Helytartótanács előképét látja. A kormányzás és a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos részt kevesli, vázlatosnak tartja, azért, mert nem látta a pozsonyi bizottság javaslatát, amelynek előkészítése céljából a nádor, a katonai fejezet kivételével, főleg csak irányelveket adott. Az a megállapítása is helytálló, hogy a nádori felterjesztés a 18. század elején készült országos bizottsági tervezetekre nagy hatással volt, s még inkább az lenne a véle170
