Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Varga J. János: Inszurrekció, kvártély és porció (Megyei teherviselés a felszabadító háború időszakában)

Esterházy nádor a háború nyolcadik évében 30 millió forintra becsülte Magyarország pénzben és terményben kifizetett — tehát csak a kimutatható — adóját, ami a háborús pusztításokkal együtt joggal váltotta ki aggodalmát: „legmélyebb fájdalommal kell Felségednek a legalázatosabban feltárnom, hogy miként és mi módon jutott Magyarország végső nyomorúságra. A szerencsétlen hazát már húsz éve zaklatja, pusztítja, emészti a háború. Az országot, amely szinte a háború székhelye lett, a legsúlyosabban megterhelték adókkal. Ugy tűnik, mintha az lenne a szándék, hogy Magyarországról a lakosságot kiirtsák, s azt vadállatok tanyájává tegyék, noha 300 esztendőn át ontotta vérét a kereszténységért, s védte a törökkel harcolva a szomszédos országokat." A nádor levele 1690 novemberében kelt.

39 Akkor még nyolc háborús esztendő előtt állt az ország. 131