Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)

MOL.P 125. Esterházy Pál nádor ir. Miss. 50. es. 4.734. nr. Gács, 1686. XI. 20. Ráday Gáspár alispán jelentése a nádorhoz, és ehhez mellékelve a megye kiigazított portajegyzéke helységenként, a járások (szolgabírói districtusok) rendjében. — V.o.: Kosáry D.:Pest ... 1965. 26—28. — Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy ez azonban csak a nagy pusztulás csúcspontjának pillanatnyi helyzetét tükrözi, a megyei vizsgálat eredményét, melyre 1686. X. 19-e után, de még XI. 20-a előtt került sor, midőn Ráday Gáspár alispán vezetésével, fegyveres karhatalommal bejárták Pest megye összes helységét. Feltehető azonban, hogy a megyei „kiszállás" (adóbehajtási veszély!) hírére több település töredékes népessége is pusztán hagyta pár napra lakóhelyét, mint ahogy kimaradtak a regisztrumból a szabadalmas-mentesített katonai telephelyek (palánkvárosok), a curiális és taxalis falvak, a nádor joghatósága alá tartozó, kiváltságolt kiskun helységek is. Vagyis a történeti irodalomban eddig kritika nélkül kezelt, 1686 végi, 12-es lakott településszámot mindenképpen fenntartással kell kezelnünk! Pest megye településeinek pusztulását és újranépesítését csak idő- és térbeli összfolyamatában, helységenként tisztázhatjuk a forráskritika mérlegén, s a több éves kutatómunkához jól hasznosíthatók a későbbi birtokperek, határjárások tanúvallomás-visszaemlékezései, Pál nádor iratai, valamint a Pest megyében birtokos családok levéltárainak töredékei a Pest Megyei Levéltárban, az Országos Levéltárban és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában. Kívülük átnézendők még a Váci Püspökség vonatkozó iratai, főleg a dézsmajegyzékek és az urbáriumok, peranyagok, határjárások, valamint a Kalocsai Érsekség gazdasági iratai, főleg a dézsmalajstromok és az urbáriumok a 17—18. század fordulójáról. Igen jól hasznosítható adatsorokat rejtenek magukban Kecskemét és Nagykőrös 17. századi adóügyi iratai, protocollumai, továbbá a terület fennmaradt egyetlen református anyakönyve, a kiskunhalasi, 1678-tól (Rádav Lt.) Több kisebb forrásanyag áttekintésén kívül, e rendkívül nagy tömegű, nem kevés időt és energiát követeiő irategyüttes-sorozat adatsorainak kigyűjtése még mintegy fél évtizedes kutatómunkát igényel, ám Pest megye népének „nagy futásait", szétszóródását, migrációját, a települések időnkénti elnéptelenedését és újranépesítését, vagyis a pusztulás tényleges fokát és mértékét a helységek, a lakosok és az anyagi javak viszonylataiban csak így tisztázhatjuk a maga teljességében, kritikai valóságában. A konferencián elhangzott kritikai megjegyzéseiért itt mondunk köszönetet Faragó Tamásnak, továbbá Varga J. Jánosnak, aki felhívta figyelmünket az 1688-as bajor hadinapló értékes adatsoraira is (másolata: Szekszárd. Tolna Megyei Levéltár. Kammerer-hagyaték). Idézi:Sugár I.: Lehanyatlik ... 1983. 101. MOL.P 125. Est. Pál nádor ir. Miss. 50. es. 4.734. nr. Gács, 1686. XI. 20. Ráday Gáspár alispán jelentése a nádorhoz. Uo. Miss. 5.270. Szabadszállás, 1685. IX. 20. Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklós és Lacháza panaszlevele Esterházy Pál nádorhoz, a kunok bírójához. Erről bővebben: Fenyvesi L.: A Kiskunság a török időkben. Kzt. 1985. 53 p. Előadás a jászkun konferencián, 1985. X. 5-én. Megjelenik: a Jászkunság kutatása 1985. Tudományos konferencia Kiskunfélegyházán 1985. október 4—5-én. Előadások. Szerk.: Fazekas István. Kiskunfélegyháza, 1986. 114