Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Benda Kálmán–Soós István: A Teleki család és Teleki László

Benda Kálmán—Soós István A TELEKI CSALÁD ÉS TELEKI LÁSZLÓ I. A Garázda nemzetség egyik ága a 15. sz. elején szerezte meg királyi adományként a Békés vármegyei Telek falut, s ettől kezdve Telekinek nevezte magát. Előnevüket az ugyanebben az évszázadban megszerzett Zaránd megyei Székről vették. Az országos politikában a család a 16. sz. második felében tűnt fel Erdélyben. Teleki Mihály az 1590-es években Báthory Zsigmond fejedelem testőrségének kapitánya, 1604-től Bocskay István első embere. Unokája, szintén Teleki Mihály a család vagyonának és rangjának igazi megalapozója, előbb Kővár kapitánya, majd az 1670-es évektől 1790-ig, haláláig Apafi Mihály fejedelem mellett Erdély első embere, kancellárként az erdélyi politika irányítója. 1865ben I. Lipót császár-királytól maga és utódai számára római szent birodalmi grófi címet kapott. Hat fia közül Sándortól származott le a család későbbi sziráki ága. Sándor unokája József (1738—1796) koronaőr, Ugocsa vármegye főispánja az aki Erdélyből Magyarországra, Szirákra költözött. Fia László (1764—1821) septemvír és Somogy vármegyei főispán. Báró Mészáros Johannával között házasságából négy fia született: Ádám a tábornok, József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Sámuel a Dunamelléki Református Egyház főgondnoka és László a legfiatalabb, akiről ez a könyv szól. II. A Teleki-család magyarországi birtokai A széki gróf Teleki nemzetség egyik ága a 18. század elején származott el Magyarországra Erdélyből. Birtokaik Nógrád és Pest megyékben terültekel. Ezeket a birtokokat előkelő magyarországi családokkal kötött házassági kapcsolataik révén sikerült megszerezniük. A családban elsőként gróf Teleki Sándor Torda vármegye főispánjának, erdélyi kormányszéki tanácsosnak egyik fia, gróf Teleki László (1710—1778) császári és királyi tanácsos, főkormányszéki tanácsos, Erdély főpohárnoka lépett ilyen „birtokgyarapító" frigyre, amikoris 1732-ben feleségül vette gróf Ráday Pál Eszter nevű leányát és hozományul megkapta a Pest megyei Gyömrő területén, illetve környékén elterülő földek egy részét. Ezt bizonyítja többek között az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás is, amely szerint Gyomrot több családdal együtt Teleki László is birtokolta. Gróf Teleki László leszármazottjai, különösen a gróf Teleki Sámuel által 1840-ben átépített grófi kastélyban és a hozzátartozó birtokon szívesen időztek, gyakran tértek ide pihenni pesti palotájukból, sőt a családtagok közül többen huzamosan itt is laktak. A Telekiek másik jelentős magyarországi birtoka Nógrád megyében, Szirák helységben volt. E birtokukat is házasság útján szerezték: nevezetesen a fent említett gróf Teleki László József nevű fia (1738—1796) Ugocsa vármegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a magyar irodalom és tudományos élet bőkezű pártfogója feleségül vette Királyfalvi Róth Tamás és Wattay Borbála egyetlen leszármazottját, Róth Johannát. E házassággal, majd Róth Tamásnak 1782-ben bekövetkezett halálával a sziráki birtokot és az 1748-ban épített kastélyt gróf Teleki József és utódai: fiai László, József és István, valamint Janka nevű leánya (báró Prónay Sándor felesége) örökölték. A Teleki család tagjai legszívesebben e birtokukon tartózkodtak. A birtokon emelt családi sírboltban nyugosznak a Teleki-nemzetség legjelesebb tagjainak földi maradványai.