Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Miskolczy Ambrus: Teleki László szereplése a reformkori Erdély politikai életében

27. Az 1830-as években a felsőárpási falusbírónál a katonaboérok és a jobbágyok egyaránt eskü és 5 forint büntetés terhe mellett kötelezték a falu minden egyes tagját, hogy a Teleki család uradalmának bérlőjétől visszafoglalnak egy irtást, amelyet a földesúrral együtt közösen használtak. OL F 102 Kozma László guberniumi ügyvéd iratai, 107. 28. A kérdéskör legújabb magyar összefoglalása az eddigi irodalom áttekintésével. Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983. 29. Községenkénti kimutatás 1761-ből. MOL F 71 Commissio Aulica 7. es. 30. Ld. 2. jegyzet. 31. Nicolau Áron: Monográfia bisericilor, ^coalelor ^i reuniunilor romane din Fagaras. Fágaraj, 1913; С Stan: Scoalä poporaná din Fagaras, ci depe Târnave. I. Sibiu, 1928. 32. Boér Géza: Récsei báró Rétsey Ádám táborszernagy és rokonai. Bp. 1942. 33. MOL F 390 Erdélyi adózók kimutatásai 1. es.; Csetri-lmreh: i.m.; MOL F 392 Erdélyi adózók 1831 évi kimutatásai 1. es., F 139 39. к. 34. Az 1801-i kimutatásban (F 139 27. k.) szereplő résztelket is egy egységként vettem fel, hiszen jobbágyok és zsellérek résztelket is laktak, mint az a (14. jegyzetben említett) Cziráky összeírás egészéből kiderül. Az 1848-i állapotra a földtehermentesítési kimutatás (Josef Grimm: Das Urbarialwesen in Siebenbürgen. Wien, 1863.) abban a vonatkozásban csak hozzávetőleges képet ad, hogy egy-két birtoktest a jobbágyfelszabadítás után gazdát cserélt és akkor az új tulajdonos kapta a kárpótlást. Ugyanakkor a kárpótlási eljárások során gyakran több mint kétszer annyi úrbérest mutattak ki mint a Cziráky összeírás alkalmával 1820-ban, ami a jobbágy és zsellér eltitkolásokra utal, bár tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a társadalmi kategóriák milyen nehezen meghatározhatók. 35. Nagy Iván: Magyarország családai. V. Pest, 1859; 104.; Octaw-George Lecca: Familiile Boereçti Romane. Bucure^ti, 1899. 586. MOL F 102 108. 36. Ld. 8. jegyzet. 37. Bruckenthal Károly főkapitány jelentése. MOL F 46 1841:4284. 38. MOL F 135 1843:665. 39. loan Puscauri: Fragmente istorice. Despre boerii din ^ara Fágara§ului. II. Sibiu, 1904. 49. 40. Nicolae Densusianu: Monumente pentru istorie Tierei Fágárasjului. Bucuresti, 1885. 69. 41. Pesty Frigyes már említett (8. jegyzet) kérdőívének azokra a pontjaira, hogy honnan telepedtek meg a község lakói és honnan kapta a község a nevét 35 falu (általában: a bíró, az esküdtek, a pap és jegyző) vagy konkrétan megnevezve a falualapítót és azt akitől a nevét kapta, vagy név nélkül konkrét eseményhez, személyekhez tudta kötni a falu alapítását, 81