Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Nagy Gyula: A széntermelés minőségromlásának okai a Nógrádi Szénbányáknál, illetve a minőségjavítás lehetőségei és a szénárrendszer összefüggései

Nagy Gyula A SZÉNTERMELÉS MINŐSÉGROMLÁSÁNAK OKAI A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁKNÁL, ILLETVE A MINŐSÉGJAVÍTÁS LEHETŐSÉGEI ÉS A SZÉNÁRRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI A címben szereplő témák tárgyalásánál, nem a teljességre törekedve, célszerű a témát a visszafejlesztés időszakától, illetve az 1970-es évek elejétől vizsgálni. Fontosnak ítélem meg, hogy a visszafejlesztés időszakában rohamosan bekövetkezett termelés visszaesés mellett a termelt szén átlagos minősége emelkedett. Igy pl. 1964 évben 3.844.0001 termelés mellett a szén fűtőértéke csak 11443 kJ/kg értékre alakult. 1974 évben, amikor már csupán 1.000.0001 körüli volt a széntermelés, a szén fűtőértéke 12941 kJ/kg értékre emelkedett. A minőségi mutatók emelkedésének legfőbb oka, hogy a visszafejlesztés időszakában elsősorban a gyengébb minőségű szénterméket termelő külfejtési és mélyművelési aknákat zárták be. 1974-ben már csupán Nagybátony térségében üzemelt — a mai napig is üzemelő — négy mélyműveléses bánya. Ezen belül is meghatározó volt a minőség alakulására Kányás bánya termelési aránya. Igy pl. Kányás bánya termelési aránya a vállalati széntermelésben 1971-ben 27 %-ot ért el, de 1974-ben már 30 %-ot. Az aknában kitermelt szén fűtőértéke folyamatosan 13000—14000 kJ/kg érték között mozgott. Tovább elemezve a minőség alakulását, megállapítható, hogy 1974-től — a közel 1.000.000 t-ás termelési szint mellett — a fűtőérték nagymértékben leromlott Amíg 1974 évben 12941 kJ/kg, 1980-ban 10592 kJ/kg minőséget értünk el, addig 1983-ra már csak 10051 kJ/kg-ot. A minőség ily mértékű visszesésének egyik oka ugyancsak Kányás akna termelési arányának csökkenésében keresendő. Amíg ugyanis 1974-ben 30 %-os arányt képviselt, addig 1980-ra 21 %-ot, 1983-ban viszont már csak 14 %-ot (közel azonos minőségi mutatók mellett). A minőségromlást másrészt a külfejtési termelés belépése idézte elő, de itt is érvényesült az egyre növekvő termelési arány hatása. Igy a külfejtési termelés aránya amíg 1980-ban 165.300 t-val 18 %-ot képviselt, addig 1983-ban már 386.500 t-val 36 %-ot ért el. Még kedvezőtlenebb, hogy a külfejtéseken 1980-ban még 8582 kJ/kg fűtőértékű, de már 1983-ban csak 7803 kJ/kg fűtőértékű minőségi mutatót értünk el. A kedvezőtlen termelési összetételek így minőségi romlást okoztak. A minőség romlásában közrejáttszott még, hogy üzemeinknél is csökkentek a jobb minőséget biztosító telepek és szénmezők termelési lehetőségei. Kányás aknán pl. a D-i bányamezőben telepített munkahelyeknél közvetlen főtehomokkal, lejárókővel és nagyobb mennyiségű vízzel kellett küszködni, ami nagymértékben rontotta a porszén, de a lakossági diószén minőségét is. Tiribes aknán fokozatosan merült ki a jobb minőségű — kedvező településű — l-es telep, és művelés alá vontuk a bizonytalan kifejlődésű, gyengébb minőségű ll-es telepet. Szorospatak aknán a K-i bányamezőből a DNy-i mezőbe települtünk, ahol a mátrai hegyvonulat mélyen fekvő széntelepei — Dél felé haladva — egyre gyengébb minőségűek és magas hamutartalmúak. A ll-es telep minőségét tovább rontja, hogy a széntelep nagyon laza agyagos homokra, majd átszőtt szénre települt, amelyet gyakran a szénteleppel együtt lehetett csak művelni. 95