Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Lassan József: A műszaki fejlesztés és a bányaművelési koncentrációk alakulása a nógrádi szénmedencében

Nincsenek kellő mértékben telepítve a fejtési mezők (siklók, ereszkék). Következésképpen több fejtési mezőt kell üzemben tartani a termelés biztosításához és ezért magas a főszállító útvonalak hossza. A siklók, ereszkék telepítése megfelelő ugyan, de ezek feltárási, illetve művelési sorrendje nem helyes. A főszállító vágatok hossza ez esetben is nagyobb az optimálisnál. A területi koncentrációt kedvezőtlenül befolyásolja, ha az akna mindkét oldalán kihajtjuk az alapközléket akkor is, amikor az egyik alapközle mezejében elegendő fejtési mező alakítható ki. A területi koncentráció optimális alakulásához a főszállító vágatok optimális hossza mellett a fejtési mezőket maximálisan kell munkahelyekkel telepíteni. Ennek eredményeképpen a fejtési homlokhossz növekedése és a főszállító vágatok hosszának csökkenése eredményezi a területi koncentráció növekedését. A teljes koncentráció a munkahelyi és a területi koncentráció alakulásától függ. Minél nagyobb az egy méter fejtési homlokht)sszra jutó termelés és az egységnyi hosszúságú főszállítóvágatra minél nagyobb fejtési homlokhossz esik, annál nagyobb az egy méter főszállító vágatra jutó napi termelés, azaz annál kedvezőbb a teljes koncentráció. Végső fokon a termelés térbeni koncentráltsága annál kedvezőbb, minél kevesebb főszállító vágathosszal minél többet termel a bánya. Fényes Gyula 1962. évi adatokkal, a megyében üzemelő 30 akna teljes koncentrációjának és aknaüzemi költségének számításba vételévei meghatározta azok kapcsolatát. A statisztikai adatok alapján megrajzolt görbe azt mutatta, hogy az önköltség és a teljes koncentráció között hiperbolikus összefüggés áll fenn. Ugyanilyen eredményt kapott Bara Jó/sef 1967 ben készített diplomatervében az 1965. évi 34 akna teljes koncentrációjának, önköltségének és aknaüzemi teljesítményének számításba vételével végzett korrelációs számítással. Korrelációs számításokat végzett 1965-ben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervosztálya 1962—1963—1964. évi 27-30 akna teljes koncentrációjának és aknaüzemi teljesítményének figyelembevételével. Az összefüggés ez esetben is hiperbolikusnak bizonyult. A teljes koncentráció, az aknaüzemí teljesítmény és az aknaüzemi önköltség fentiek szerinti összefüggését vázlatosan az 1. ábra szemlélteti. Az előzőkből kitűnik, hogy a bányaművelés koncentráltságának kedvező alakulása jórészt a tudatos feltárási és fejtéstelepítési tevékenységtől, s a műszaki fejlesztés eredményességétől függ. Egy-egy üzemre vonatkozóan a koncentráltság mértékét azonban nemcsak az előbbi tényezők befolyásolják. Nagymértékben közrejátszanak a koncentráltság alakulásában a bányaüzemek geológiai, bányászati körülményei is. Az aknák koncentráltsága ezért részben viszonylagos, és ez az akna koncentráltságának értékelésénél és más aknákkal való összehasonlításnál nem hagyható figyelmen kívül. Általában a kedvező körülmények között üzemelő bányákban könnyebb a bányaművelést koncentrálni, mint a hátrányos körülmények között dolgozó bányákban. A bányák koncentrációinak nincsenek normái, de az optimálishoz közel álló koncentráltságot egy-egy üzemre meg kell tervezni. 81