Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Praznovszky Mihály: Bevezető - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányák létrejöttének körülményei

Szvircsek Ferenc: AZ ETESI BÁNYÁK LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI (Kőszénjogok, szabadkutatási engedélyek, bányanyitások) 1. Előzetes észrevételek A Nógrádi szénmedence gazdag barnaszén vagyona sokáig ismeretlenül rejtőzött a föld mélyében. Feltárását, kitermelését a 18. század végén bekövetkezett „energiaválság" idézte elő. Az ércbányák, az ércolvasztó kohók, üveghuták és a kezdetleges ipar faanyagszükséglete megritkította az erdőket. A megoldást — a 18. században már kigőzölgéseivei is érdeklődést felkeltő, a felszíni kibúvásokból megismert rosszul égő, büdös, az iparosok által gyakran visszautasított szén jelentette, mely nem volt ugyan jobb mint a fa, csak kényszerűségből fanyalogtak rá. Igy a 18. században felfedezett salgótarjáni — nógrádi — széntelepek hasznosítása is csak egy évszázad múlva kezdődött meg, az ismert közlekedési lehetőségek nehézsége, a fejletlen ipar, az ismeretlen energiaforrástól való idegenkedés miatt. Mégis — nem utolsósorban — a földbirtokosok konzervatívsága következtében a 19. század közepéig várni kellett a szén kitermelésére. Nógrád megye, gazdag barnaszén vagyonán meginduló szénbányászatának köszönhetően, az országos méreteket messze felülmúló gyors ipari fejlődést mondhat magának. A szénbányászat nemcsak a salgótarjáni ipari üzemek keletkezésében, de az egész magyar gyáripar fejlődésében is jelentős szerepet játszott. A salgótarjáni szénmedencében folyó bányászat történetét az elmúlt évtizedek folyamán több alkalommal is feldolgozták, számos átfogó, az összefoglalás igényével készült mű született, de minden részletre kiterjedő, maradéktalan bemutatására nem vállalkoztak. (1) (Feltáratlan többek között a kis és középbányák kialakulása, keletkezésük időpontja, a magánvállalkozások felszámolása és átnövése az egységesen irányított és központosított tőkés bányavállalat tevékenységébe.) Oka ennek elsősorban egyrészt abban keresendő, hogy az egyes részletkérdések kimunkálásához szükséges, elsősorban levéltári forrásanyag egy része még feldolgozatlan volt, arról kielégítő részletességű tájékoztató segédletek nem álltak a kutatók rendelkezésére. Másrészt közrejátszott a levéltári forrásanyagnak az átlagosnál nehezebb megközelítésében még két további körülmény is, ti. hogy a megye levéltára csak 1968-ban került Salgótarjánba, illetve a volt besztercebányai bányakapitányság mint elsőfokú bányahatóság, melynek iratanyagában igen sok, az egyes bányák, s így a nógrádi szénmedence bányáinak fejlődésére vonatkozó forrásanyag található, Selmecbányán van. Az említett anyagból — személyes kutatómunkája során dr. Schneider Miklós végzett forrásfeltárást (2), de a Selmecbányán rejlő forrásanyag jövőbeli feltárására csak többéves kutatómunka révén kerülhet sor. Az eddig megjelent feldolgozások hézagainak egy másik oka abban is kereshető, hogy a szerzők a társadalmi, politikai igények messzemenő figyelembevételével elsősorban a bányászat munkásmozgalmi vonatkozásait tárták fel (3), erre összpontosították kutatómunkájukat, és egyéb kérdéseket csak annyiban érintettek, amennyiben a gazdasági háttér a munkásmozgalmi kérdések tárgyalásának alapjául szolgált. Ebből eredően a szénmedence bányászatának történetében szinte fehér foltok keletkeztek: ezért az 1977-ben megindult kutatómunka elsődleges feladatává tette azt, hogy tisztáz7