Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Nagyváthy reformjai tehát jelentős változásokat hoztak a birtok termelési szerkezetében és a jövedelmezőségében egyaránt. 5. A REFORMOK UTÁN... Nagyváthy a képzés teljes körűvé tétele, kibővítése érdekében a „Közönséges Instructio” megírása után meggyőzte Festeticset arról, hogy agrártanintézetet alapítson. Minden bizonnyal javaslatára hozták létre 1797-ben a Georgikont, mely Európa első agrár-felsőoktatási intézménye volt. Az alapítás gyakorlati végrehajtásában a „Director" szerepéről ellentmondóan szólnak a források, de az első magyar nyelvű, tudományos mezőgazdasági szakkönyv szerzőjének szellemi hatása elvitathatatlan. Mivel mind felvilágosult röpirataiban, mind szakmunkáiban rendszeresen kifejtette a mezőgazdasági szakiskolák létrehozásának szükségességét, nagy valószínűséggel tőle származik a Georgikon megalapításának kezdeményezése is. Kihangsúlyozta, hogy a „Közönségnek-is kötelessége a’ Gazdaságot elő-mozdítani. (...)A' Gazdaság Mesterségét Oskolákban-is szükség volna taníttatni. ”6' A mezőgazdasági oktatás szerepét is kiemelte: „Nints eg’y-eg’y nagyobb hiba a’ Társaságban, mint az, hogy a’ Falusi Oskolákban a’ Gyermekek Deák Szókra taníttatnak, a’ mellyeknek sokan sokan egész éleikben sem veszik hasznokat; ’s arra, a’ mitől a’ Mezei-gyermekeknek jövendöbéli boldogsága függ, nem készíttetik. Kívánni kellene tehát, hogy a’ Gazdaság’-tanitás, Catechismussá válna. ”61 62 Más helyen is szót emelt már a jobbágyok gyermekeinek agrárképzése érdekében: „Oh! Mikor lessz az az Idő, hogy a Falusi-oskolákban a’ Nomnátvó Haec Mensa helyett, a’ Mester arra oktatja Tanítványjait, Miképpan kellessék a’ Mezei-Életnek gyönyörűségét érzeni, a mellyben áll egyedül a’ Háznak, és a M. Hazának boldogsága!!”63 Az elméleti képzés megalapozása mellett sürgette a nyugati minták hazai adaptálására gyakorlati helyek kialakítását is, ha Mitterpacher számára a „Próba tevések kedvéért, eg’y Gazdaság-kertet-is” létrehoztak volna, a „Mezei-gazdaság, majd még annyival épületesebben, és hasznosabban-is taníttathatna. Mint-hogy igy a’ tanított dolgokat rámára lehetvén vonni, szemben tünöképpen-is meglehetne mutatni, a’ mi felöl sokan, sok féle okokból, még kételkednek.”64 A fenti sorok alapján nem lehet véletlen, hogy a Georgikon 1797-es alapításakor kialakítottak a Keszthelyi Uradalomban a már meglévő ispánságok mellett egy gyakorlati kertet is, Georgikon elnevezés alatt. A tanintézet létrehozásának fényében kü61 Nagyváthy, 1791. 7. 62 Nagyváthy, 1791.1. 8. 63 Nagyváthy, 1791. 470—471. 64 Nagyváthy, 1791.1. 8—9. 278
