Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

I. A véglesi üveghuta

Az egykori Zólyom vármegye területén, nevezetesen a véglesi uradalomban a gazdag erdőknek, folyóknak, illetve kvarclelőhelyeknek köszönhetően minden természeti feltétel adott volt ahhoz, hogy a területek feudális birtokosai megfelelően kiaknázhassák a természet ajándékait, illetve kielégíthessék saját igényeiket.

A XVII—XIX. század folyamán a véglesi uradalom területén üveghuták épültek, melyekből fokozatosan kialakultak a mai települések. Kettőnek az elnevezésében a huta szó máig szerepel: Végleshuta és Zólyommiklós, szlovákul Detvianska Huta (szó szerint „Gyetvai Huta”). A későbbi, szintén az üveggyártás kapcsán kialakult települések közé tartozik Herencsvölgy és Skalisko.

Az Esterházyak gazdag zólyomi ága által 1688-ban megvásárolt véglesi uradalom legrégebbi üveghutája kétségtelenül a mai Végleshuta település területén feküdt. Rögtön le kell azonban szögeznünk, hogy a huta létrejöttének Ján Gasper által a XVII. század közepére tett ideje hibás.2 Amennyiben létezett volna, egészen biztosan feltüntetik abban a rendkívül részletes, 75 oldalt kitevő urbáriumban, amelyet Csáky Pál és László grófok, illetve László özvegyének vagyonmegosztása kapcsán, 1663. november 23-án állítottak össze. Az üveggyárat a következő, 1674. január 11-én kelt urbárium sem említi.3

A huta létrejötte azonban kétségkívül a Csáky-családhoz kapcsolható.4 A fenti tények alapján 1674—1688 között épült meg, nem messze a divényi (Divin) és véglesi várbirtokok határát alkotó OstroSka hegytől. A huta megalapításakor sűrű erdőségek borították a kiterjedt fennsíkot, a Csákyak pedig egy domb lábánál - saját területükön - építtették meg az üveghutát. A közelében alakult ki a munkások települése, „kolóniája“. A huta létrejöttét részletesen leírja az 1768. évi nagy- szalatnai urbárium.5 Az üveghuta a mai Nagyszalatna kataszteri területén épült fel, mely településhez szellemi értelemben az üvegkészítők is kötődtek. A fennmaradt egyházi anyakönyvek először 1691. július 14-én tesznek említést arról, hogy az üvegkészítőknek gyermekeik születtek, illetve ekkortól jegyeznek fel házasság2 Gasper, 1985. 68.

3 Selmecbányái Állami Központi Bányászati Levéltár (a továbbiakban SÚBA), Kamaragrófsági Főhivatal Gyűjteménye (a továbbiakban HKG) - Dominialia 1953. lelt.sz., 49. Csáky László országbíró 1654. szeptember 1-én halt meg. Örököse Batthyány Magdolna lett, illetve fiai, Zsigmond, Pál, Péter és László. Lásd Haiczl, 1933. 68.

4 Besztercebányai Állami Levéltár (SABB), Végles uradalom gűjteménye (PV), Nagyszalatna 1768. évi urbáriuma, Ladula XXV 21.

5 Ugyanott, in magna plaga et peripheria protensus in cujus radice adhuc familia Csaky officinam vitrariam praeterito seculo extrui curavit et novam coloniam in sylvis istis arcensibus amplissimis posuit.

152