Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA minőség db egy-egy asztalra való 12 öreg két asztalra való, hossza hat-hat sing legyen, fele fejér, fele vörös 14 vörös, egy-egy asztalra való 20 hossza hat sing legyen, fele vörös, fele fejér 20 egy-egy asztalra valók legyenek, fele fejér, fele vörös 30 X 40 egy-egy asztalra valók, jó öregök 80 összes 271 A követelések között még csak előforduló textilféleségek (aba, patyolat, vont arany, kecse, nemez), a későbbiekben jóval fontosabbak lesznek. A ruhafélékből is csak a csizmát találjuk, azt is mindössze egyszer (Hidweghy Eywp [Hídvégi Ejüb] aga tartozott 30 párral), holott ez a XVII. században az egyik legnépszerűbb követelés lesz. A kősó is csupán egyszer fordul elő (Gzermegzy Jwzwf [Juszuf] 400 db-bal tartozott), pedig Batthyány I. Ádám időszakában már fizetőeszközként is használták ezt a portékát. Fegyvert, pontosabban ahhoz tartozó tárgyat pedig csak Bayran bég váltságában találunk: „Egy úrnak való puzdra, az kit törökül tér- kinek [tirkes=tegez] hínak, de az is mind török arannyal meglegyen varrva, de oly legyen, az ki igazán jó legyen. ”,os A teljes forrás vizsgálatakor átszámolva az áruféleségeket, azokat legalábbis, melyeknek megtaláltam az értékét az adott időszakban, 24 év alatt több mint 110 000 forintra tehető a foglyoktól követelt váltságdíj, ez pedig már jelentős bevétel lett volna, évente 4500 Ft körül, de ne feledjük, hogy ez csupán Batthyány vágyait tükrözi. Az összes követelt és behozott érték összehasonlítása igazolja azt az előfeltevést, hogy a követelt sarcnak csupán egy része folyt be a Batthyányiakhoz 1587 és 1611 között, legalábbis az adott forrás vizsgálata alapján. A megszabadult foglyokat és azokat a személyeket megvizsgálva, akik hoztak ugyan váltságdíjat, de nem tudjuk pontosan a sorsát, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a követeléseknek megközelítőleg 55%-a érkezett be. A hozzávetőleges számítások alapján az 52 fogolytól közel hetvenezer forintot szeretett volna kapni Batthyány, és ebből több mint negyvenezer forint be is folyt. így a valóban megkapott érték évente 1500— 2000 forint lehetett, illetve ennél azért valamivel több, hiszen ahogy említettem, nem minden árunak tudtam pontosan megállapítani az értékét (2. diagram). 105Uo. 71. 87
