Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA pedig mindössze 100 Ft. Mindenesetre, ha csupán a készpénzt vennénk figyelembe, nem beszélhetnénk a rabkereskedelem jelentős anyagi hasznáról, ugyanis 18.057,5 Ft-ot még el kell osztanunk az évek számával, azaz 24-gyel (1587 és 1611 közötti adatokat tartalmaz a sarclista), és ez azt jelenti, hogy évente mindössze 752 Ft-tal és 39 dénárral számolhatunk. Ráadásul itt csak a követelt és nem a megkapott váltságról van szó. Ilyen kis összeg tehát nem lehetett a Batthyány-család meggazdagodásának forrása. Bár a későbbi időszak jóval nagyobb a pénzmozgás, így ezt csupán Batthyány II. Ferencről állapíthatom meg. 6. táblázat Készpénzben követelt sarcok név készpénz/Ft készpénz/arany 1. Bulya 3000 X 2. Hwzayn aga 2500 X 3. Bay ran bég 1875 1000 4. Koppani Kara Hwzain 1875 1000 5. Valpoy Mehemot szpáhi 1500 800 6. OlayBék 1000 X 7. Aly Chyery basának 1000 X 8. Feyerwary Alyssa 1000 X 9. Kopany Mehmet szpáhi 1000 X 10. Memhet szpáhi 1000 X 11. Pechy Házon szpáhi 750 400 12. Feyerwary Izmail aga 562,5 300 13. Gzermegzy Jwzwf 400 X 14. Mehemet aga 375 200 15. Janthar Memheth 120 X 16. Rath Deómötömek 100 X Összesen 18057,5 Ez csupán a készpénzben megadott váltságdíjra vonatkozik, és hozzá kell tenni, az is lehetséges, hogy ez a sarclista hiányos, bár a forrás készítője láthatóan törekedett a pontos számbavételre. A regestrum vizsgálata egyértelműen bizonyítja egyébként, hogy a készpénznél sokkal fontosabb volt a „marha”, azaz valamilyen árucikk. 84
