Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ulrich Attila: Birtokelkobzások a Szepesi Kamara területén 1670-73 között
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA delkezhet, Sáros megyétől pénzt szerzett arra, hogy Zemplén megyében katonákat fizessenek, Bocskaival szoros kapcsolatban állt, tudott minden tervéről és leveléről. Keczer Andrásnak 11 szőlőjét kobozták el. Sajnos az összeírás az esetében nem teljes mivel Gömör megyei birtokait nem mérték fel az összeírók, és a termésnagyságot sem rögzítették. Az adatokból az állapítható meg, hogy a Tállyán, Szántón, Szerencsen, Szikszón fekvő szőlők értéke 25 039 Ft-ot tett ki. Keczer András Peklényi uradalma mindössze 120 köbölnyi majorságot, és 16 em- bervágónyi rétet foglalt magába. Egész telek 4, fél 38, negyed telek 15,5, zsellér 10, szabados 2 szolgált. A puszta telkek száma 14. Testvére Keszer Menyhért az a típusú ember volt (harmadik testvérükkel, Ambrussal együtt), akik az összeesküvésbe csak rokoni kapcsolatuk révén kerültek, de jelentőségük messze elmarad az átlagtól. Keczer Menyhért bár részt vett a sárospataki, a murányi és a kassai gyűléseken is, személyes kontaktusban állt Nádasdyval, mégis inkább ahhoz a szárnyhoz tartozott, aki a katonai megmozdulásokban élte ki minden, a Habsburgok ellen érzett dühét, mellesleg ezt párosítva az anyagi haszonszerzés más módozataival is. Keczer ugyanis az egyik hangadója volt Egri Érsekség birtokai ellen folytatott támadásoknak, illetve Máriássy jezsuita szerzetes birtokai feldúlásának. Tetteiért természetesen más birtokai mellett 8 szőlőjét kobozták el Tállyán, Szikszón és Monokon. A 126,5 hordós terméssel bíró szőlők értéke 16 950 Ft volt, de az összeírás az esetében sem nevezhető teljesnek. Birtokai viszont neki jóval jelentősebbek voltak. Három uradalmi központot alakított ki Peklényen (Sáros), Redmecen (Abaúj) és Legényén (Zemplén). A három helyen az allódium nagysága 716 köböl, a réteké 330 embervágó volt. Az uradalmakhoz 3 egész, 51 fél, 17 negyed telek, 61 zsellér, és 2 soltész tartozott. A puszták száma 16. Lényegében már a középnemesség alsó rétegébe sorolhatjuk Körtvélyesi Rákóczi Ferencet, aki ugyan nem tartozott a nagyobb földbirtokosok közé, mégis szőlőbirtokai termése miatt említést érdemel. A Hegyalján öt szőlőjét foglalták le Zomboron és Tolcsván. A szőlők 186 hordós termésre voltak képesek, ami igen jelentős szám kisbirtokostól, értéke viszont „csak” 13 550 Ft, mi Rákóczi szőlőinek termésminőségének másodlagosságát mutatja. Birtokai elkobzásának oka az volt többek között, hogy azt mondta „az isten kegyes volt, amikor a Dunától északra eső megyék összefogtak (a császár ellen)”, illetve jelen volt a terebesi mezőn lezajlott gyűlésen. Körtvélyesi Rákóczi Ferenc földbirtokai két központ Körtvélyes (Zemplén) és Selyeb (Abaúj) körül terültek el mindkét helyen egy-egy udvarházzal. Rákóczinak ezen kívül még Macajon is volt kúriája. Földallódiuma 363 köblöt, rétallódiuma 83 embervágót tett ki. Ezen kívül 47 egész-, 2 háromnegyed-, 12 féltelek volt birtokában, 20 zsellérrel, 2 taksással és egy zsellér állapotú szabadossal. Pusztatelkeinek száma 37 volt. A Szabolcs vármegyei nemes Bessenyei Mihály a lezárult kamarai vizsgálatok szerint a rebellisek egyik szószólója volt, a török szövetség egyik híve és támo53
