Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ulrich Attila: Birtokelkobzások a Szepesi Kamara területén 1670-73 között
---------------------------------------------------G©Q) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA L gyűlésen azt tanácsolta, hogy a császár seregeit támadják meg. Egy másik vallomás szerint egyszer azt mondta, hogy a lázadó harcosok a megölt németek vérét folyassák szét. Sáros megyében pedig azt terjesztette, hogy a császárnak nincs serege. Serédy Benedek birtokai négy uradalmi központ körül feküdtek, ezekben mind kúriák és házak álltak a birtokos rendelkezésére. A Ráska, Imreg, Szenna és Szeregnye központú birtokokon 474 köblös föld allódium, és 59 embervágó rét volt kihasítva a földesúr számára. Birtokain 9 egész telek, 37 féltelek, 1—1 zsellér, szabados és taksás élt. Puszta telkeinek száma 11 volt. Ezen kívül tetteiért egy 4 hordót termő tolcsvai szőlőjét foglalták le 1000 Ft értékben. A középnemesség soraiban találjuk Kátay Ferenc Abaúj vármegyei nemest, aki a vérmesebb hangadók közé tartozott. Házánál, Encsen gyűlést tartottak Abaúj, Borsod és Gömör megyei elégedetlenek részvételével, és itt szóba került a töröknek való behódolás is. Kátay egy módosabb középnemesi család sarja volt, olyan őssel mint Kátay Mihály egykori kállői kapitány, majd Bocskai István egyik főembere. Bár Kátay az encsi birtokán élt, övé volt Torna váruradalmának fele is. Az encsi uradalomban 1186 köblös föld, és 134 embervágó rétallódium volt a tulajdonában. Ehhez 65 egész, 8 fél telek és 4 zsellér tartozott, puszta telkeinek száma 111 volt. Torna várához 435 köblös föld, és 244 embervágónyi rétallódium, 44 egész, 34 fél telek és 10 zsellér, egy szabados és egy inskripciós jobbágy tartozott, a puszták száma 32 volt. Kátaytól Zomboron és Bényén foglaltak le 3 szőlőt, aminek termése 46 hordó volt, értéke pedig 21 250 Ft. Szepessy Pál borsodi alispán volt a mozgalom egyik fő szervezője. Ennek megfelelően „bűnlajstroma” is igen hosszú. Ezek közül a legfontosabbak: részt vett a gömöri, és a kassai gyűléseken, a diósgyőri preasidiáriusokat Rákóczi hűségére csábította, részt vett Kátai Mihály házánál, Encsen tartott megbeszélésen, katona kiállítás ügyében sürgette Borsod megyét a császár ellen, Törökországban és Erdélyben követségben járt, jelen volt Eperjesen a Zrínyi-féle megbeszélésen, emellett pedig a nádorné (Szécsy Anna Mária) egyik bizalmas embere volt. Szepessynek Tokajban, Zomboron és Bényén 8 szőlőjét okkupálták, ezek termése 153 hordó, értéke 34.500 Ft volt. Diósgyőri uradalmához 508 köblös föld, és 118 embervágónyi rétallódium tartozott. Egész telek 51, fél telek 19, zsellér 41, 1/4 telek 2, szabados 2, taksás 54 fő szolgált az alispánnak. Pusztatelkei száma 45. Lipóci Keczer András szintén azok közé tartozott, aki mindent tudott a nádor és köre által kezdeményezett megbeszélésekről. Keczer Thököly István gróf (Thököly Imre apja) leghűségesebb embere, bizalmasa, sőt barátja volt. Műveltsége és jó gazdasági képessége miatt lényegében Ő irányította a Thököly uradalmakat. „Bűnlajstroma” ennek megfelelően igen terebélyes. A tanúvallomások alapján a kamarai kivonatok a következő vádpontokban találták bűnösnek: tudott a Nádas- dy-féle szervezkedésről, részt vett titkos gyűléseken, titokban járta a megyéket és szervezkedett, ahol bujtogatott és zavart keltett, a haza kárára szervezkedett, azzal vádolta a császárt, hogy nem áll a magyar „alkotmány felett”, itt nem ren(ö©aQ) discussiones 52
