Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA (q

tercebánya szabad királyi város kiterjedt területét, mely meghaladta a 200 négyzetkilométert.43 Az uradalom kiterjesztésére irányuló hasonló kísérletek megalapozatlanok voltak, és esélyük sem volt a sikerre. Ilyen értelemben félrevezető volt a szelenci Martin Cambel (Martin Czembell) tanúvallomása, illetve a zó- lyomlipcsei uradalom többi alattvalójának vallomása is, akik az előbbit igyekeztek alátámasztani.44

Az uradalom határai egyébként az említett dokumentum hatására sem változtak meg különösebben. Ezt igazolják a XVI. századból fennmaradt, későbbi portaösszeírások is, melyek a zólyomlipcsei uradalom területén az alábbi huszonkét települést tartják nyilván az uradalom tartozékai között: Zólyomlipcse, Pónik Gácslehota településsel, Garamsálfalva, Szelenc, Perhát, Padkóc, Lucatő, Hédel, Mezőköz, Szent András, Borosznó, Rásztó, Garamnémetfalva, Garamszentmiklós, Garamhidvég, Garampéteri, Jecenye, Lopér, Alsólehota, Felsőszabadi és Kissel- mec (háromszor Oláhfalvával együtt). Később a XVII. században sem változott jelentősen ez a szám, csak Kisselmec helyett Oláhfalva szerepelt.

A XVI. század folyamán csak egyetlen alkalommal, az 1553. évi portaösszeírásban találjuk az uradalmi tartozékok között a Besztercebánya közelében fekvő Szénás (Senica) nevű falut (ma a város része) .4S Ebben az évben azonban csak a falu egy része tartozott a zólyomlipcsei uradalomhoz.46 A másik fele Liptay Leonárd és Rakovszky György nemesek birtokaihoz tartozott. Szénás sem ezt megelőzően, sem a XVI. század későbbi éveiben nem szerepel a zólyomlipcsei uradalom részeként.47 Ezen az állapoton az sem változtatott, hogy az uradalom birtokosai nem maradtak ugyanazok.

1548-ban a zólyomlipcsei uradalom állami tulajdonba került és kincstári uradalom lett. Sikeres politikája révén I. (Habsburg) Ferdinánd szerezte meg, miután nővére, Mária lemondott javára minden magyarországi és ausztriai vagyonáról.48 Az uradalomról azonban a Dóczyak sem voltak hajlandóak lemondani, akik törvénytelen elfoglalása miatt tettek panaszt. Az uralkodó végül bérletről állapodott mega Dóczy-családdal: az 1548. október 1-én Bécsben megkötött szerződés alapján évi 600 arany bérleti díjért adta bérbe 4 évre a várat és az uradalmat. Ezzel együtt arra is kötelezettséget vállalt, hogy ha meg kívánja tartani az uradalmat,

pgD-o) discussiones

43 Vö. a következő tanulmányokkal: Tomecek, 2001. 163—174.; Tomecek, 2006. 16—31.

44 E dokumentum részletes elemzését lásd: Skladny - TomeCek, 2000. 47—65.

45 MOL, A 2679, 1553. évi portaösszeírás (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében).

46 A Szénáson adózó, összesen 14 porta közül csak 8 fizetett adót a zólyomlipcsei uradalomnak.

47 Az 1549. évi portaösszeírás szerint a falun csak Liptay Leonárd és Rakovszky György osztoztak. A későbbi (1563, 1566, 1588, 1593) portaösszeírásokból tudjuk, hogy a XVI. század későbbi éveiben már csak a Rakovszkyak birtokolták a falut. - MOL, A 2679, az 1549., 1563., 1566., 1588., 1593. évi portaösszeírások (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében).

48 Skladny—TomeCek, 2000. 56.

36