Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA és Barmok nemesítésén is igyekezzen. ”43 Felismerte tehát, hogy a növénytermelést az alkalmazott technológia, valamint a felhasznált eszközök miatt - tudniillik a jobbágyság biztosította a munkaerőt és a művelési eszközök nagy részét - nem lehetett rövid idő alatt belterjessé tenni. Jobb volt, ha „több félével, mintha tsak eg’yel” gazdálkodtak, és a „Jobbításokra a’ költséget nem kell szánni. ”44 A termelés javítását mindig „Szemesen kezdje és folytassa”, mindent jól meg kellett fontolni, mindig a „Költséget a’ lehető jövedelemmel jó-előre öszve-szükség vetni.”45 A termelés fejlesztésének érdekében ösztönözte az ágazatok közötti árukapcsolatok bővítését, új növények termesztését javasolta. Az uradalmi gazdáknak a termelési ismeretek mellett el kellett sajátítaniuk olyan új növények termesztését, amelyek „addig szokásban nem voltak, és a’ Főidnek minéműségéhez képest jól teremvén több pénzt hoznak a’ Cassába. ”46 Gyakorlati szempontból Nagyváthy jószágkormányzói tevékenységének a legtöbb újdonságot hozó, és minden bizonnyal a leggyorsabb hatást produkáló lépése a birtok számviteli rendszerének megújítása volt. Előírásai szerint a termelés és gazdálkodás minden fázisában kellett számadásokat készíteni, minden benyújtandó táblázathoz annak elkészítésének részleteit is leírta, azok formáját is megrajzolta, ami alapján a tiszteknek elkészíthették saját jelentéseiket. A „Közönséges Instructio” ismeretanyaga alapján alkalmazták hazánkban először a kettős számvitelt a mezőgazdasági gyakorlatban (természetesen ez a számviteli mód nem egyezik meg a mai kettős számvitelen). A mű legtöbb újdonságot tartalmazó, összesen 101 oldalas terjedelmű részében az áruforgalom és a számvitel alapelveit ismertette Nagyváthy. A legnagyobb pontosságot követelték meg a gazdálkodás folyamataiban, és a különféle termények, a robotterhek, a termékek összeírásakor, elszámolásakor is. Az elszámolások, bizonylatok, összeírások benyújtásakor a „Tisztség az alább megnevezendő Tabellákat két Exemplátban tsinálja=ki, és egyiket a Directiónak bé küldvén, a Copiakat egész 10 esztendeig Könyv formákra kötve magának meg=tartsa, és successorának által-adja. ” Az iratok körüli rend, az irattári fegyelem megőrzésének érdekében a határidőket a tiszteknek be kellett tartaniuk. A tizenegy uradalomnak külön számot adtak, mely a következőképpen alakult: I. Keszthely, II. Kernend, III. Hahót, IV. Csáktornya, V. Csurgó, VI. Szent Miklós, VII. Kereszt Úr, Vili. Vasvár, IX. Saág, X. Soprony, XI. Szalk=Sz.Márton.47 Nagyváthy a számadásokkal szemben alapkövetelménnyé tette, hogy azok „helyesek”, „világosak” és „igazak" legyenek. Helyesek voltak, ha a meghatározott, 43 NagyvAthy, 1795. 145. 44 NagyvAthy, 1791.1. 6. 45 NagyvAthy, 1791.1. 7. 46 NagyvAthy, 1795. 143. 47 NagyvAthy, 1795. 423. 273
