Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

A Direction belül három osztályt állítottak fel: 1. Politico Juridico, 2. Oeconomica, Exactoralia, és Cassatia, 3. Geometrico.31

A vizsgált időszakban a mezőgazdasággal való foglalatosság nemesi körökben nem dívott, Nagyváthy meg is állapította, hogy sokszor az „Uraság Gyermekei az Oskolákból, Patvariákról ki-készűlvén, a’ Jobbágytól tanálnak gazdálkodni, a’ kit igazgatni, ’s boldogsága’ keresésben vezetni, ’s biztatni nékik kellene.”32 A gazdatiszti, vezetői feladatok ellátása a későbbi időszakban vált közmegbecsülésnek örvendő állássá, erre példaként említhető meg Kossuth Lajos, aki uradalmi ügyészként kezdte pályafutását, ahogy uradalmakban látott el vezető feladatot Szendrey Ignác (Júlia leánya volt Petőfi múzsája), Wittmann Antal, Appel Károly, Bartosságh József, és Petőfi István is, ilyen családból származott Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc, Vajda János és Vas Gereben is.

Nagyváthy a termelési hatékonyság növelése érdekében a gazdatisztek, a majori munkások, béresgazdák képzését fontosnak tartotta, fontosnak vélte a vezetők szerepét, ezért feladataik meghatározásának külön fejezetet szánt, melyben meghatározta a munkavégzés feltételeit, az elkövetett hibák esetére a szankciókat, a felelősségi-, jog- és hatásköröket is elkülönítette. A gazdálkodás minden szintjén (birtok, uradalmak, ispánságok) szétválasztotta a termelés irányításának, az áruforgalom lebonyolításának, valamint a számadások vezetésének kötelezettségét. Az uradalmakban alkalmazandó, a „Közönséges Instructio”-ban a gazdálkodó tiszteknek címzett, 206 oldalnyi terjedelmű fejezet tartalmazta a vezetők feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket, az alkalmazottakkal kapcsolatos ismereteket. A jó vezetővel szemben alapkövetelmény volt, hogy tudja, „mit mitso- da időben, és mi módon kell bé=keresni (...), mint lehet valamihez jutalmassab- ban jutni, és mit lehet kevessebb Erővel, és Kevessebb költséggel végezni: a’ melly Tudomány valóban takarékosságnak neveztethetik.”33 34

4. A BIRTOKREFORM GYAKORLATI HATÁSAI

Az állattenyésztés fejlesztése volt Nagyváthy nézete szerint a nagybirtok modernizálásának az alapja, a „mezei gazdaságnak a széna-takarmány és a baromtartás (...) a fundamentuma.,J34 Véleménye szerint, aki a „Mezei-Gazdaságát jobb lábra akarja venni”, a javítást a „Barmokon kezdi leg-elsőbben-is”, mert az állatok segítsége nélkül, „akar melly részéhez fogjék-is Gazdaságának, nem boldogúl. ”35

3' MÓL, Festetics Családi Levéltár P 274 / 9. k. 10.

32 Nagyváthy, 1791. 8—9.

33 Nagyváthy, 1795. 132.

34 Nagyváthy, 1795. 134. (V. pont)

35 Nagyváthy, 1791. 249—250.

271