Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A „Bévezetés” első soraiban a helyes gazdaságról írt, ami ezen „kiválóképpen való, három sarkalatokon fordul meg, hogy - A gazdák azt a mi nincsen meg keressék, - Azt a mit kerestek, meg takarítsák, - Igazán számon tartsák. ”1S A mű a fenti gondolatok megvalósításához három, viszonylag különálló fejezetben ad ismereteket, az első rész („A Mezei Gazdák Kalendáriuma”) kalendáriumi formában tartalmazza a gazdálkodási folyamatok leírását, a termelésben bevezetendő, számtalan hasznos újítást is megfogalmazott. A második szakasz („A Gazdálkodó tiszteknek kötelességei”) az uradalmi vezetők és alkalmazottak elvégzendő feladatainak, a velük szemben támasztott követelmények leírása. A harmadik részben („A Számadások vezetése”) Nagyváthy a birtok számadási rendszere helyett az új, központi vezetési rendszerrel összhangban lévő számviteli rendszer bevezetésének alapelveit, a számadások, bizonylatok legfontosabb paramétereit adta meg. Nagyváthy a bevezető gondolatokban megfogalmazta művének célját, amit egy „Practicus Gazdának tudni kell itten rövidesen elöl van adva olly szándékból, hogy a ki azt megtartja, hibázni nem mondatik, a ki pedig jobbat találna, meg dí- csértetik és jutalmaztatik. ”16 A könyvben foglaltak betartatása, és a gazdálkodási színvonal javítása alapelvárás lett, a megfogalmazott ismereteket a helyi adottságoknak megfelelően kellett alkalmazni, az egyedülálló elméleti tudásanyagot Nagyváthy tanácsaival a gyakorlatban is be tudták vezetni. A „Közönséges Instructio" megírásakor, a vezetési-szervezési ismeretek megfogalmazásakor hazai szerzőre nem támaszkodhatott, erről később írta: „író pedig e’ részben előttem, sem a’ Külsők, sem Hazámfijai közt tudtomra nintsen”, tehát a vezetéstudomány hazai történetében új fejezetet nyitott.17 Az „Instructio” szerepének értékelésekor megemlítendő: a Széchenyi család zalai uradalmaiban csak 1817-ben - tehát Nagyváthy műve után negyedszázaddal - adtak a termelés és a gazdálkodás megjavítását célzó utasításokat.18 Nagyváthy szemléletmódjában rendkívül fontos szerepet játszott az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a gazdák és tisztek oktatása, mint írta: a „tapasztalás minden erősségeken felül való bizonyság.”19 A birtokreform során felhasználták „A szorgalmatos mezei gazda” ismeretanyagát, minden uradalomban hozzáférhetővé tették a művet, a Közönséges Instructio-ban is sok helyen tett utalást művére. Jelenlegi ismereteink alapján e két könyv határozta meg alapjaiban a birtokreform gazdasági részét, továbbá Festetics - sajnos nem fellelhető - utasítása a Directio15 Nagyváthy, 1795. 3. 16 Nagyváthy, 1795. 3. 17 Nagyváthy, 1821a. Élőbeszéd IX. 18 Tilkovszky, 1993. 113—165. 19 Nagyváthy, 1791. 397. 268
