Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

RÖVIDÍTÉSEK

HML - Heves Megyei Levéltár

IRODALOMJEGYZÉK

Albert 1868.

Albert Ferenc montedegói: Heves—és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása. Eger, 1868

B. Gál 2000.

B. Gál Edit: Az Orczy bárók. Család és birtoklástörténeti vázlat. In: AGRIA XXXVI. 2000. 63-99

Bierauar 2004.

Bierauer Virgil: A magyar építészet története. Attraktor, 2004

Fejér 2009.

Fejér László: Vadvízországtól az elfogyó Dunáig (elektronikus változat) (www. scitech.mtesz.hu/05fejer/fejerl), 2009

OMM 2001.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Arcanum Digitéka, 2001

Soós é.n.

Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII, században. In: Egri Dobó István Múzeum, Eger é.n.

Soós1958.

Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711— 1770. In: Damjanich János Múzeum. Szolnok, 1958

Vályi 1796.

Vályi Adrás: Magyarországnak leírása. Budán a Királyi Univer- sitasnak betűivel 1796. - elektronikus változat. Arcanum Kiadó, 2003

Varga 2000.

Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Gödöllő, 2000

Edit B. Gál:

Die Güter der Familie Orczy im 18—19. Jahrhundert in Tiszaabád

Die Güter bestanden aus den Dörfern von Tisza-Abád und Tisza-Szalök, sowie aus an ihnen angegliederten Tomaj-Puszta. Die Größe betrug insgesamt 23241 Joch. Aus den im 16. Jahrhundert entstandenen Zehnterverzeichnissen geht es hervor, dass alle drei Dörfer bewohnt waren. Während der Türkenherrschaft

234