Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

Az uradalom teljes jövedelme

A) Tisza Abád

11 970 fi 23 3A kr

B) Tisza Szalók

19 888 fi 28 % kr

C) Tomaj puszta

43 959 fi 28 kr

Összesen

43 959 fi 28 kr

Levonva ebből a Tisztségeknek és Conventionátusoknak az illetményeit, marad tiszta jövedelem 68 667 fi 40 'A kr.

Egy uradalom értékét nem csak a tiszta bevétel, hanem a különböző helységekben lévő uradalmi épületek is befolyásolták

Tisza -Abádon

62 290 fi 3 kr

Tisza -Szalókon

13 688 fi 56 '/2 kr

Tomaj pusztán

34 327 fi 11 kr

Összesen:

110 306 fi 10 Vi kr

Az 1800-as évek elején László nagyon rosszul gazdálkodott, s hatalmas kölcsönöket vett föl. Ennek nagyságát nem ismerjük pontosan, de 1812 és 1833 között csaknem 200 000 fl-nyi passiva van még betáblázva Heves megyei birtokaira. A többi bizonyos hányadát részben ő maga, részben testvére Lőrinc kiegyenlítette. A fennmaradó betáblázott adósságokat, mint azt a vármegye megállapította, a tisza-abádi uradalmon kívül más őt illető ősi birtokok, úgymint Tamaörs, Miske, valamint a hevesi, átányi, és hatrongyosi részek kellőképpen fedezik. Gazdasági „összeomlását” azonban nem sikerül megállítania, így a birtokok először árendá- ba, majd eladásra kerülnek. 1860 körül a szalóki és tomaji részeket Wodianer Mór bankár vásárolta meg.

233