Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

1776. november 19-én egy, a folyóhoz kiküldött bizottság jelentést tesz, hogy a Tisza árjának tartósságát a Mirhó gátja okozza. Másnap, azaz november 20-án, a megye végzést hoz, mely szerint: „Igen igazságosnak és természetesnek látván, hogy a Mirhó folyás azon állapotban, melyben azt a természet alkotta, vissza állíttassák és így másoknak káros ne legyen, annak széthányatását elrendeli. ” A kiküldött főszolgabíró november 28-án jelenti a megyegyűlésnek, hogy a Mirhó gátat „lerántatta”.18 Ugyanebben az évben azonban hatalmas árhullám vonult le a Tiszán, ami elöntötte Karcag, Madaras és Kunhegyes vidékét. Ezért e három település lakossága 1785—87-ben 9480 gyalog és 5300 szekeres napszámmal újraépítette a gátat.

A TISZAABÁDI URADALOM

A 19. században az egyik legjövedelmezőbb birtokteste a családnak a tiszaabádi uradalom volt. Ez a több mint 23 000 holdas birtok évente közel 69 000 ft hasznot hozott az Orczyaknak.

Az 1800-as évek első felében Tisza-Abád és Tisza-Szalók már csaknem teljesen összeépült. „Melly nevezett Helységek térségei egymáshoz összve feküsznek ugyan, de mégis határjelekkel egymástul minden határbeli villongás nélkül különböztetnek, sőt a Közbirtokosságnak Majorság fölgyei és a Jobbágyok illetményei közt is bizonyos határjelek felállítva vannak. Ezen három helység /Abád, Szalók és Tomaj/ együtt véve teszik a Tisza Abádi uradalmat. írja az Orczy-ak felmérése az 1830-as években.19

Szántó földjei legnagyobb részt első, néhány helyen másod osztályúak. A kaszáló rétek - főleg az öntéses területeken - kövérek és termékenyek. A közlegelők, amelyek egy része szintén a kiöntéses területeken található elegendő az állatok számára. Abádon két, Szalókon egy szőlőskert van. A Tisza partján lévő 80 holdnyi fűzfaerdő az uradalom éves tűzifaigényét fedezi. Épületfát messzebbről, a folyón úsztatva szállítanak. Mindkét helységnek van nádasa is. Az úrbéri adózások természetben, az Urbáriumban megszabott rend szerint szedetnek. Termelnek tiszta búzát, kétszerest, tavaszi búzát, rozsot, árpát, zabot, krumplit, kukoricát, lencsét, borsót, babot, kölest, kendert és dohányt. Van méz, nád, széna, őszi szalma, tavaszi szalma, vaj, bor, fűzfa és hal. Abádon két 8-ad dézsma alá, Szalókon egy 7-ed dézsma alá eső szőlőskert van, mindegyikben 1—1 majorsági táblával.

Az uradalmi térképek szerint Tisza-Abád határa 7788 !A hold (1200 négyszögölekkel számítva), Tisza-Szalóké 9768 'A hold, Tomaj pusztáé 8684 hold, összesen tehát 23 241 holdon gazdálkodtak.

18 Albert, 1868. 324.

19 HML IV-1/1 7. dob. Báró Orczy László Heves megyei jószágainak leltára.

227