Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

1869-ben Derenken keresve sem találtak könnyű lovakat, öszvért vagy bivalyt, sőt kecskét és szamarat sem. Volt még a falu lakóinak 14 család méhe is.

Derenket 1869-ben 451-en lakták. Ebből kiskorú (nem iskolaérett) 87 fő (19,3%) volt. Az iskolások és a felnőttek (364 fő) között csak olvasni tudó volt 113 fő (31%), írni és olvasni is tudó volt 166 fő (45,6%) és sem olvasni, sem írni nem tudó (analfabéta) volt 85 fő (a lakosság 18,8%-a, az iskolaérett és felnőtt lakosság 23,4%-a).

A szádvári uradalom örökös ura, herceg Eszterházy Pál 1866. május 21-én Re- gensburgban elhalt. Örököse, így a szádvári domínium földesura herceg Eszterházy Miklós lett, aki 1869. május 18-i adás-vételi szerződéssel gróf Andrássy Manónak átadta Almás, Borzova, Derenk, Jablonca, Körtvélyes, Szilice birtokait, vagyis az uradalom kisebbik felét.

Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a szádvári uradalom nagyobbik felét a Burger testvérek vásárolták meg. Az adás-vevési szerződést Pesten (1869. április 29-én) és Bécsben (1869. május 3-án) is aláírták, mely szerint Szilas, Szent András, Szögliget, Kápolna, Perkupa, B. Vendégi, Görgő, Kovácsi puszta, Almás (részben) és Körtvélyes (részben) községekben fekvő ingatlan birtokot, az ahhoz tartozó összes jogokkal együtt Burger Sámuel miskolci lakos és Burger József szilasi lakos közösen vették meg. Különben Burger Sámuelnek a fent nevezett birtokokra 1861. október 28-tól haszonbéri szerződése volt, amely 1869-től örökvételi szerződésre módosult. (A herceg Eszterházy-féle zárgondnokság mellesleg csalási pert indított ellene, de abból szerencsésen menekült.)

A herceg Eszterházyak alatt elkezdődött (1853-tól) tagosítási munkálatok javában folytak.(Lásd a 9. mellékletet!) A derenki tagosítási per 1881-ig elhúzódik, a véglegesített állapotokat „Derenk helység tagosítási föld könyvéiben (1881) rögzítették.

Görtzben 1891. április 23-án gróf Andrássy Manó, végrendelet hátrahagyásával elhalt. Végrendeleti általános örököse fia, gróf Andrássy Géza lett.

A trianoni békediktátum megváltoztatta a gróf Andrássyak és Derenk lakóinak életét is. A gróf Andrássyak szádvári uradalmához tartozó falvai közül csak a derenki birtokai maradtak Magyarországon. Az oláhpataki, a betléri és a zempléni uradalmainak birtokközpontjai, falvai közel 90%-a Cseh-Szlovákiába került át. Derenk esete sem volt egyszerű, hiszen a trianoni határt az egyutcds falu kellős közepén húzták meg. Vagyis a házak és a földterületek java része Magyarországhoz tartozott volna, iskolája és temploma, határának nem elhanyagolható része átkerült volna a túloldalra. A lakosság felindulása népszavazáshoz vezetett. A szláv ajkú lakosság gazdasági érdekei (elsősorban közeli magyar vásározó helyek) eredményezték a magyarországi közigazgatási területeken maradást. Ha Sopron a hűség városaként került a köztörténelembe, akkor a górál lakosságú Derenk a „hűség falvaként" kerülhetne a köztudatba.

186