Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Pavol Maliniak: A zólyomlipcsei uradalom lakóinak tanúvallomásai, mint a régió késő középkori történelmének forrása
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Breznóbánya területén álló malom már szerepelt a tartozékai között.42 43 A malom üzemeltetésének kérdése a XVI. század elején állandó konfliktusok forrása volt. Ezt a tényt igazolják a breznóbányaiak és Krsaag udvari hivatalnok közti korábban említett viszályok, valamint az alábbi tanúvallomások is. A következő feljegyzés szerint újra vallott a garampéteri Farkas István (Stephanus Farkasch de Praedein). Úgy emlékezett vissza, hogy amikor Felsőszabadiban (Horná Lehota) szolgált, a breznóbányai malomból szállították a gabonát a zó- lyomlipcsei várba. Vele összhangban vallott a garampéteri Wanzig Ziga (VJanzig Ziga de Praedein). Ő is szállított gabonát a breznóbányai malomból a zólyom- lipcsei várba.44 A garamnémetfalvi Paulus Turzo (Paulus Turzo de Villa Almano- rum) azt vallotta, hogy amikor a fivérek, Dóczy Demianus és László osztoztak a vagyonon, a breznóbányai malomból „le Revistye várába” (Reviăte) szállította a gabonát, melyet akkoriban Iuanisch Chluzany (Ivaniă Luzáni?) mért ki.45 A Dóczyak 1500-ban fontos lépéseket tettek a vagyonmegosztás irányába. Sosem került sor azonban a Dóczy-család zólyomlipcsei, revistyei és saskői (Sááov) várbirtokainak végleges felosztására.46 A tanúvallomás érdekes információval szolgál az uradalmi jobbágyok különböző útjairól, akik a zólyomlipcsei váron kívül a távolabbi Revistye várába is szállítottak gabonát. Már az 1504-ben kelt oklevél is említ a Dóczy-család nemesi származású familiárisain kívül a revistyei uradalomban olyan neveket, melyek zólyomlipcsei származásra utalnak (Szelczy Gergely [Gregor Szelczy], Kindernay Simon [Simon Kindernay]).47 Tekintettel földesuraik birtokainak fekvésére, nem szigetelődtek el tágabb környezetüktől, hanem különböző szolgálataik és kötelességeik teljesítése során a szomszédos régiókba is eljutottak. A következő tanúvallomás ismét Sipák Alberttől (Albertus Sipak) származik, s ez esetben már azt is megemlítik, hogy a nevezett személy Garam- németfaváról való (Albertus Sipak de Villa Almanorum). Ő is gabonát szállított a breznóbányai malomból Zólyomlipcse várába.48 A lopéri (Lopej) Polák Miklós (Nicolaus Polak de Lopei) vallomásában leszögezte: bizonyosan tudja, hogy a zólyomlipcsei várból mindig darabontokat küldtek a breznóbányai malomba, hogy a többi, várhoz tartozó malomhoz hasonlóan ott is mérjék a gabonát.49 Azonos származásra és helyre utal a következő előnév is. Az 42 Jurkovich, 1929. 53—54. 43 MÓL DL 24 359, pag. 9. 44 MÓL DL 24 359, pag. 9. 45 MÓL DL 24 359, pag. 9. 46 Jurkovich, 1929. 58—59., 197. megjegyzés: Badurík, 1975. 175—176. 47 MÓL DL 21 295. 48 MÓL DL 24 359, pag. 9. 49 MÓL DL 24 359, pag. 9. 18
