Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Historiográfia, a szádvári uradalom lengyel (górál) telepeseinek kutatástörténete Az 1980-as évek közepéig mintegy tucatnyira szaporodott azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek az egykori Torna vármegyei lengyel településű kis falu, Derenk lakóinak etnikai és nyelvi hovatartozásával, tárgyi és szellemi kultúrájával, történetével és életmódjának alakulásával foglalkoztak. Mára ez a félszázat is megközelíti. Ebben a fejezetben a Derenkről szóló tudományos irodalom valamint a napi sajtóban megjelenő cikkek kerülnek bemutatásra. Természetesen a lengyel telepes falu szétköltöztetése után született írásokról esik szó, mert az azt megelőző időszakból csupán urbáriumok, conscriptiok, illetve a falu gazdasági leírásai maradtak fenn levéltári anyagként. Az írásokkal kapcsolatban olyan kérdések merülnek fel, hogy milyen szándékkal közeledtek a szerzők a választott témához, miért éppen Derenk lett a kutatás vagy egyéb írásmű tárgya, és milyen új információval, szemlélettel gazdagítja a Derenkről szóló irodalmat. A tudományos kutatások eredményeiről szóló beszámolókat objektivitásuk miatt nem lehetne megvádolni azzal, hogy megkonstruált képet kívánnak mutatni a faluról. Ez nincs is így. Legalábbis nem tekinthető ez a tevékenység tudatosnak és szándékosnak, de azáltal, hogy a kutatók bebizonyították, ez a falu lengyel eredetű, és kijelentették, szenzáció számba megy, hogy a falu képes volt idáig megőrizni egy archaikus 18. század eleji lengyel nyelvet, egyértelműen beavatkoztak a közösség identitástudatába. Ugyan nem volt szándékos ez a beavatkozás, de Derenk és egykori lakói hosszabb időre magukra vonták a nyelv-, a néprajz- és a történettudomány figyelmét. Részben ezeknek a kutatásoknak az eredménye lehet, hogy az 1990-es évek elején a derenki leszármazottak egy csoportja úgy gondolt erre a közösségre, mint lengyel kisebbségre. A napi sajtóban megjelenő cikkek bemutatása azért fontos, mert általuk nyomon követhető, hogy mikor vált nyilvánossá a lengyel eredet, és ez idővel, hogyan vált Derenk legfőbb jellemzőjévé. Ezek az írások visszatükröznek egy olyan képet Derenk történetéről és lakosairól, melyet a szerző konstruált, vagy pedig maga a közösség szeretne mutatni magáról. A vázlatos vizsgálat arra terjed ki, hogy mikor, milyen kutatások születtek a falu történetéről, hagyományairól vagy éppen jelen kultúrájáról, az asszimiláció folyamatáról. Nagyobb figyelmet érdemel a Lengyelországban folyó polónia kutatás, abból a szempontból, hogy az Istvánmajorban végzett kutatás hogyan illeszkedik bele ebbe a tudományos vizsgálatba, milyen tudományos szándék, érdeklődés áll a hátterében. A Derenkről született nem tudományos irodalomban észre kell venni a meghúzódó politikai, ideológiai szándékot, mi adja a cikk aktualitását, és 175
