Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Zólyommiklóson a tereziánus szabályozás időszakában összesen tizenhét zsellércsalád élt, ebből tizenegy a saját házában, hatnak pedig nem volt háza. Az 1771 - 1772. hadiesztendőre érvényes dikális összeírás szerint Zólyommiklóson (a levéltári anyagokban mint Miklós Hutta, Miklósfalva szerepel, nevét a véglesi uradalom birtokosáról, Esterházy Miklósról kapta) 17 önálló zsellér került összeírásra: Olsiak János (Ján Olăiak), Kurcsik Márton (Martin Kuréik), Cservien- ka János (Ján Cervienka), Kapecska János (Ján Kapeéka), Spalek János - özvegy (Ján Spalek), Kortis Márton - nincstelen (misserabilis) (Martin Kortiă), Kapecska Márton (Martin Kapeéka), Randisek Márton (Martin Randisek), Dibala (ma Giba- la) Mihály (Michal Dibala (Gibala), Franek György (Juraj Franek), Michalovszky Márton (Martin Michalovsky), Kret Jakab (Jakub Kret), Zdechovan József (Jozef Zdechovan) özvegye, Karas József (Jozef Karas) özvegye, Kret János (Ján Kret), Lalik Ferenc (Frantiăek Lalik), Gabera József (Jozef Gabera) özvegye, Maruncsiak Márton (Martin Marunóiak.) Saját lóval csak Lalik Ferenc rendelkezett. Kapecska Jánosnak kölcsönbe kapott lova volt, valamint egy fejőstehene. Egy másik fejőstehenet Franek György és Maruncsiak Márton tartott. Két zsellérnek volt egy-egy meddő tehene, Kret János négy birkát tartott, és összeírták három szekér szénáját és négy mérő búzáját is. Ötüknél írtak össze egy-egy mérő árpát. Mindegyiküknél számba vettek azonban egy vagy két mérő zabot, csak Randisek Mártonnak volt öt mérő zabja. Ezek a tények világos képet festenek az itt élő lakosság szociális helyzetéről.33 A legvagyonosabb Bemard Hupka hutamester volt, akinél 4 saját ökröt, 4 kölcsön lovat, 3 fejőstehenet, 16 birkát, 4 szekér szénát, 2 mérő árpát és 40 mérő zabot írtak össze. Az üveghuta munkásainak semmijük sem volt, ezért nem jelentek meg az összeírásban. b) Michna Márton és fia, János Mivel Bemard Hupka hutamester a XVIII, század hetvenes éveiben új üveghutát épített a divényi uradalom területén, ahová át is költözött, Esterházy Miklós új bérlőt keresett a gyetvai hutába. Tekintettel arra, hogy fa híján a véglesi huta „továbbá fenn már nem maradhat, “jól jött az ottani bérlőnek, hogy átveheti Hupka után a hutát. Az üveghuta értékét felbecsülték, majd 1775. október 1-én átadták Michna Márton véglesi üvegkészítőnek és a fiának, Jánosnak évi 250 arany bérleti díjért, azzal a kikötéssel, hogy minden negyedévben befizet az uradalom kincstárába 62 aranyat és 50 dénárt - mindennemű kifogás nélkül.34 Fát azokon a helyeken és olyan mennyiségben vághat, ahol és amennyit az uradalom meghatároz. Több irtványt nem alakíthat ki, csak azokat, amelyek értékét felbecsülik, s amelyek után évente 10 aranyat fizet az uradalomnak. 12 arany büntetés terhe 33 SABB, ZZ. A. XVIII. 17. mapa, Conscriptio diacalis I. Comitatus Zoliensis Capitaneus Detvi- ensis, 1009. sz. doboz 34 Ugyanott, PV gyűjtemény Acta sedes dominalis LadulaXI. 1775. év. 162
