Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

46 aranyért, istállót az állatoknak 76 aranyért és egy másik csűrt 42 aranyért. A kvarcőrlő melletti házacska 10 aranyába került, a régi kvarcőrlőhöz épített pedig további 6 aranyba.

A konyha, a sütőkemence és a szoba falazásáért 36 aranyat adott a kőművesnek és segédjének. A divényi uradalomból 1000 db téglát hozatott 12 aranyért és 30 krajcárért. A pincét és az üveg tárolására szolgáló polcos kamrát lezáró ajtók és pántok, valamint a saját deszkáiból készített padlás összesen további 14 aranyába került. A lakószobai kályháért 10 aranyat adott. A föld és a kertek megműveléséért 500 aranyat adott, utolsó tételként pedig a 6 arany szerepelt, amit zárakért és ajtóvasakért fizetett. A fenti részletességgel elszámolt költségek összesen 1888 aranyra és 18 krajcárra rúgtak. Bemard Hupka nyilatkozata szerint még egy sor apró dolgot nem számított bele.

Az üveghutában, ahogy a fentiekből is kiderül, már kezdettől fogva egyaránt gyártottak tábla- és üreges üveget. Az újonnan megépült üveghuta körül letelepülő első családok Morvaországból érkeztek. Ezt támasztja alá az 1763. július 25-én kelt jelentés, mely megállapítja, hogy Illésházy József broumovi és vsetíni birtokairól 1762—1763 között 14 jobbágycsalád szökött el a jobb élet reményében a véglesi uradalomban felépített új üveghutához, pontosabban a Zólyom vármegyében található gyetvai hutához. Hat család a közeli Nagyócsán is letelepedett.

Ezek az első telepesek, akik megalapították a későbbi Zólyommiklóst. Neveik máig fennmaradtak itt, illetve a közelben.29 Tekintettel arra, hogy korábban ezek a tények nem voltak ismeretesek, egyenként is felsoroljuk őket, mert még ha nem is az üveghuta munkásai voltak, munkájukkal hozzájárultak annak működéséhez (favágás és -fuvarozás, kvarcszállítás, üveg elszállítása és egyéb, az üveghuta környezetében szükséges munkák). A következő jobbágyzsellérekről van szó: Vydra György Flórián (Juraj Florian Vydra), Olsak János (Ján OlSak), Kret Jakab (Jakub Kret), Zbranka János (Ján Zbranka), Kortis Márton (Martin KortiS), Zbranka János (Ján Zbranka), Franek György (Juraj Franek), Kret János (Ján Kret), Gúla János (Ján Gúla), Gabera József (Jozef Gabera), Machala András (Ondrej Machala), Michalovszky Márton (Martin Michalovsky), Maruncsak (ma Maruncsiak) Márton (Martin Marunőak [Marunéiak]), Drapkova Márton (Martin Drapkova).

Az első üveggyári munkások családneveit a gyetvai anyakönyvből vettük, amelybe 1762-től jegyezték be a falu lakóit. A helyi pap „huta nostra detvien- sis“ néven említi az üveghutát, foglalkozásokat nem jegyzett fel, ezért az első üveggyári családok neveire csak az elszökött jobbágyok névsorának, illetve az anyakönyvben megjelenő új nevek összehasonlítása alapján következtethetünk. Az alábbiak tartoznak közéjük: Fungel János (Ján Fungel), Hilber József (Jozef Hilber), Macsek Mátyás (Matej Maőek), Brno András (Ondrej Brno), Machá29 SABB, ZZ, A. XXIV. Varia acta congregationalia 1653—1849, doboz sz. 1030.

160