Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?
--------------------------------C©0) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA L A császárhű Koháry II. István életében Magyarországon több olyan megmozdulás is volt, amit a császári oldal rebelliónak, lázadásnak bélyegzett. A Wesselényi- mozgalom kibontakozása idején a bécsi tanulmányai után hazatérő ifjú Koháry frissen kinevezett füleki kapitány volt, a Thököly-felkelés idején a várát támadó Thököly ellen harcolt, majd Thököly börtönében raboskodott, a Rákóczi-szabad- ságharc idején birtokait is elvesztve a császár szolgálatában maradt.23 A császári ház elleni mozgalmak mélyen érintették Nógrád vármegyét is, ennek következtében Koháry számtalan nógrádi rebellissel kerülhetett kapcsolatba különféle tisztségei révén, de földbirtokosként is, hiszen ő volt Nógrád vármegye egyik legnagyobb földesura. Életrajza ismeretében elmondhatjuk, hogy természetesen Koháry küzdött a rebellisek ellen, olykor a közvetítői szerepet is felvállalta a két oldal között, de egysíkú lenne a Koháryról alkotott képünk, ha a rebellisekkel való kapcsolatát kizárólag a szembenállásra korlátoznánk. Még Koháry rokonságában is akadt szép számmal rebellis. Koháry II. István nagyanyja és Wesselényi Ferenc nádor felesége testvérek voltak, s anyja révén rokonságban állt Balassa Imrével, aki ugyancsak részt vett a Wesselényi-mozgalomban, sőt a Thököly felkelésben is. Testvérének, Koháry Juditnak veje pedig az a Károlyi Sándor volt, aki II. Rákóczi Ferenc seregében a főparancsnoki tisztségig vitte. A császár a Wesselényitől, Balassa Imrétől hűtlenség címén elvett birtokok jó részét Kohárynak adta, aminek következtében anyja 1684. évi halálakor a Koháry családra szállt a korábban Wesselényi tulajdonban lévő füleki uradalom, illetve Balassa Imre egykori divényi uradalmának nagy része. A Rákóczi-szabadságharc után Kohárynak eleven kapcsolata volt azzal a Károlyi Sándorral, aki aláírta a harcokat lezáró szatmári békét. 1727-ben például Károlyi Sándor és felesége Koháryhoz menet megszállt Füleken 20 cseléddel. Koháry II. István 1731. évi halálát követően pedig felesége révén Károlyi Sándor is részesedett Koháry birtokaiból.24 Mivel a vármegyében szinte alig akadt olyan földbirtokos, aki a Rákóczi-szabadságharc idején császárhű maradt volna, ezért nem nehéz találni olyan szomszéd birtokost, aki a fejedelem oldalán valamilyen fontos tisztséget látott el. Koháry Szé- csényhalászi birtokostársa például Ráday Pál, a fejedelem egykori titkára, kancelláriájának vezetője és diplomatája volt.25 Ezek a birtokosok gazdasági kapcsolatba is kerülhettek a Koháry-jószágokkal. A Rákóczi-szabadságharc idején hol császári, hol fejedelmi oldalon álló Forgách Simon szécsényi uradalma zálogbirtokként a (Ö@DA DISCUSSIONES 23 A családra és Koháryra vonatkozó irodalom: Borovszky, 2004., Kempelen, 2001., Nagy, 1999. 24 A továbbiakban az uradalom számadásait használtuk fel, csak az ettől való eltérést jelezzük a lábjegyzetekben. (Státny Archiv v Banskej Bystrici, L. Rody A Panstvá, I. Rody, Koháry-Co- burg, Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove, Rationes) 25 Heckenast, 2005. 351—352. 134
