Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Pavol Maliniak: A zólyomlipcsei uradalom lakóinak tanúvallomásai, mint a régió késő középkori történelmének forrása
Joannes Scultetus tanúvallomásában előtérbe kerül a már említett, száz évre nyúló életút. A középkorból és kora újkorból származó írások többféleképpen adják meg a tanúk életkorát. Az első csoportba az évek pontos számára vonatkozó adatok tartoznak. A másodikba a kor hozzávetőleges meghatározása tartozik. A harmadik csoportot a nem megbízható vagy fantázia-szülte életkori adatok alkotják. G. Myfliwski a lengyel források tanulmányozása alapján a száz évet fogadta el választóvonalnak, holott ez az életkor nem is felet meg a középkori demográfia valóságának. Különböző korszakokból ismerünk eseteket, amikor az idős embert általánosságban százesztendősnek tartják, noha születési dátumát nem ismeri senki - maga az érintett sem. A száz év egyszerűen a hosszú élet szinonimája volt. Ugyanakkor a tanúk magas életkora gyakran csak vallomásuk hitelességét volt hivatott alátámasztani.13 A ilyen típusú adatokhoz tartozik az al- sólehotai Joannes Scultetus feljegyzett életkora is. Vallomását életkorán túl talán azért is sorolták az első helyre, mert a múltban bírói tisztséget is ellátott. A következő vallomást a jecenyei (Jasenie) Stephanus Gerczak [a szlovák eredetiben mint Stefan Kríiak szerepel, a ford, megj.) tette, aki a forrás szerint ekkor kilencvenéves volt (Stephanus Gerczak de Jessena, existens annis nonaginta). A kihallgatás során hasonlóképpen emlékezett.14 A Gerczakra vonatkozó adatok megállapításánál is támaszkodhatunk további forrásokra. A Dóczyak által kezdeményezett egyik vitás ügy kapcsán II. Ulászló király 1504-ben kiadott egy oklevelet, melyben a zólyomlipcsei uradalom néhány tucat, nem nemesi származású familiárisának nevét jegyezték fel. Olyan uradalmi alattvalókról volt szó, akik a Dóczyak szolgálatában vettek részt a kivizsgált ügekben. Jecenye lakosai között az oklevél egy Stephano Yerssakként megnevezett személyt is említ, akinek a nevét Stefan Krăiak alakban olvashatjuk.15 A KrSiak nevű férfiról érdekes adatokat találunk 1512-ből. Ebben az évben jelentett be tiltakozást Zólyom vármegye bírósága előtt a zólyomlipcsei uradalom képviselője, aki szerint a jecenyei Krsaag, Dóczy Demianus hivatalnoka (Krsaag de Jesene, officialis domini Damiani) más molnárt akar kijelölni Breznóbánya polgárai számára. Ők erre megfenyegették Krsaagot, hogy ha másvalakit jelöl ki a számukra, másnap a malomkerék alatt találja az illetőt.16 Egy másik 1512-es forrás szerint lengyel juhászok három évvel korábban egy hegyi tanyán elloptak egy juhokból és kecskékből álló nyájat, melyet a zólyomlipcsei uradalom területére hajtottak. Dóczy Demianus paran----------------------------------------------------------------------6©ö) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA (q 13 MySliwski, 2001. 181-185. 14 MÓL DL 24 359, pag. 7. 15 MÓL DL 21 245. Az okiratban máshelyütt Jecenye lakói között szerepel egy Stephano Erssek nevű személy is. A nevek hasonlósága nem zárja ki a rokoni kapcsolatot közte, illetve Stefan Krsiak között, ám az előbbi eltérő eredetű előnév is lehet. 16 SA BB, Zólyom Vármegye Gyűjteménye (a továbbiakban ZZ), 1. dob., Kongregációs protokoll I. (1506 - 1579) (a továbbiakban KP 1.), föl. 12/pag. 23. ^ DISCUSSIONES 12
