Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Tóth István György: Szabadosok és kisnemesek

Egy szombathelyi jószága „teörvén szerént való eligazitásáról is szó esik, erről azonban többet nem tudunk. Első feleségétől, Somogyi Zsuzsannától két fia, Pál és Péter, és egy leánya, Annók született, ez utóbbit Bozay László tiszttartó vette el. Földispán Pál első feleségét 1635 utolsó napjaiban vesztette el, újból megházasodott, halála után özvegye id. Falusi György harmadik felesége lett. Ez az asszony 1647. október 20-án halt meg, ekkor az öreg deák is haldoklott már, „talán csak harmadnapig nem él" — írták. Nem sokkal később valóban követte feleségét a sírba, tavasszal halottként említik. Földispán Pál, veje és özvegyének második férje egyaránt tiszttartók voltak — az uradalom nemességet szerzett, vagy eredetileg is nemes irányítói között kiépültek a rokoni kapcsolatok. A két Földispán-fiú együttes vagyona 1646-ban 34 hold, 15 szekér szénát adó rét, továbbá 54 forintért zálogosított rét és a Királyok földjének nevezett dűlő volt. Ifj. Földispán Pál deák elvette mostohaapja lányát, tovább erősítve ezzel a rokoni szálakat, valamint jogát id. Falusi György nem csekély örökségére. Az örökösök vitájában a puska és a szablya is előkerült, Földispán Péter pedig két társával együtt csákánnyal tört sógora, az ifjabb deák életére.

36 Mindez nem az ifjabb deák panaszos leveleinek túlzása: „az lator mindenkor megüti magát böntetés és bírságlás nékeöl nem maratok" — írta Batthyány Ádám a vétkeseknek a tömlöcből írt kérvényére. A három házasság három hozományt jelentett id. Falusi György-пек. Fia 1640-ben felháborodottan panaszolja, hogy apja, akit új felesége „ugyancsak dirigál", a „mastha fiainak akart és feleségének kötni, kit a mi anyánkkal keresett volt . Ifjabb Falusi György 1640. január 16-án ünnepelte lakodalmát Hidassy András vicekapitány leányával, Hidassy Ilonkával. A Hidassy- és a Falusi-család a mezővárosi vezető rétegnek két pólusát alkotta. Az öregebb Falusi a pénzt jól forgató, földszerző, a földesúrtól kapott megbízásokat saját hasznára is kamatoztató, a nemesi társadalomba emelkedését pénzzel megvásárló, meggazdagodó tiszttartó típusa. A tollforgató Falusi deákokkal szemben Hidassy András az írástudatlan, szegény, katonáskodó nemesek megtestesítője, aki a vagyonát jelentő* földeket élete alkohány kapja szolgálatai jutalmául. Hidassy András 1574-ben született. Bátyja, Hidassy János, szintén katonaember, a körmendi gyalogosok vajdája volt a század elején. 1609-ben Hidassy János vajda 16 holdas egész sessiójához egy másik egész telket, András 8 holdas féltelkéhez egy másik fél helyet bírt. Hidassy János középső fia, György hadnagy 1645-ben esett el, egész helyét öccse, ifj. Hidassy János örökölte. Hidassy András vicekapitány 1639-ben, tehát 64 éves korában kapta a Tarnóczy-tornyot és kúriát, 65 hold földdel együtt, katonai szolgálataiért. A katonáskodás persze nemcsak a földesúrtól kapott adománnyal gazdagította Hidassyt. Az 1641-es híres igali portya után a zsákmányból egy török rabot kapott ajándékba, és ezen felül 304,75 forintért vett török és rác foglyokat. Ha nem is ilyen nagy arányban, máskor is kereskedett török rabokkal.^ A vicekapitány 1643. február 3-án halt meg, négy gyermekéről tudunk. A legidősebb, Hidassy Sándor fél évvel apja halála után. 1643. november 9-én tartotta mennyegzőjét Pápán, nemes Zilli János leányával, Évával. Kilenc hónap is alig telt bele, 1644. július 30-án feleségét gyermekével együtt eltemették, halálukat a pestisnek tulajdonították. 1644-ben Hidassy Katalin Podar Gergely rohonci sáfár özvegyeként szerepel, Podar Ilonát pedig Nemsem Péter vette feleségül. A Nemsem-család gazdag körmendi nemesi família volt, tiszttartó is került ki közülük. Nemsem és Podar Taba Jánossal, ifj. Falusi György sógorával, és Beér Benedek németújvári porkolábbal is atyafiságban álltak. Babos Szabó György Hidassy Andrást mint „régi ipám uramat', Falusi Györgyöt és 59