Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Szakály Ferenc. Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban

helységnév nemesek száma különbség 1647 1675 Tenyő Tiszabő Tiszaföldvár Tiszanána Tiszaszalók Tiszaszöllős Tiszapüspöki Ványa Vezekény Összesen: 27 45 +34 Nagykunság: Kiskaba - 1 +1 Összesen: - 1 +1 Mindösszesen: 67 283 +116 11 Az 1668-as és az 1681-es Pest-Pilis-Solt vármeqyei dikajegyzékbe felvett nemesek számának összevetése viszont arra figyelmeztet, hogy a nemességszerzés folyamata — legalábbis itt — a század utolsó harmadában jócskán meglassubbodott: 2 3 + 1 1 2 + 1 1 + 1 2 8 + 6 2 + 2 1 + 1 1 + 1 14 ? ? 1 3 + 2 helységnév • Cegléd Jánoshida Kecskemét Kóka Nagykőrös Ócsa Ujszász Összesen nemesek száma különbség 1668 1681 1 1 0 1 1 0 7 10 + 3 2 2 0 24 24 0 2 2 0 1 1 0 oo 41 + 3 A meglassubbodás oka kézenfekvőnek látszik; akinek pénze volt rá — mert a nemességszerzés mindenek előtt pénz kérdése volt —, már a megnemesedés „klasszikus időszakában", az 1650-es és 1660-as években ármálist szerzett magának. Bár, mint látható, a falvak módos parasztgazdái is éltek a társadalmi státuszváltás ezen lehetőségével, érthetőképp elsősorban a hódoltság gazdasági életét szervező, „nagy" mezővárosokban alakultak ki népes nemes-közösségek. Az egész megszállt terület „legnemesedettebb" mezővárosa Gyöngyös volt; a fenti táblázatokból rajta kívül több fontos Duna-Tisza közi és tiszántúli mezőváros nemes-számai is leolvashatók. 28