Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kubinyi András. A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén

Jegyzetek 1493: DI.20077, 76091. 1494: DI.97517-18, 97520, 97522. 1495: DI.65982. 1496: DI.20481. 1497: Usz lt.198-14, 198-15. (Engel Pál szíves közlése.) Vele együtt Csévi Zsigmond, majd Legendi Bertalan töltötte be ezt a tisztséget, 1502-ig nem ismerünk nógrádi alispánt. Egy kiszakadt keltű, tévesen 1520-ra datált (csak az 1500-as év olvasható), Szécsényben kelt levele is fennmaradt Petényinek, melyben magát nógrádi comesnek, azaz főispánnak nevezi, ez azonban nem szokatlan az alispánoknál. Dl.25616. Ld. az előző j-t, 1497 alatt. Szekfű Gyula, Serviensek és familiárisok. Bp. 1912,108. - Holub József, A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky Emlékkönyv. Bp. 1917,186—211. Wenzel Gusztáv, Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880, 386—393. Domanovszky Sándor, A szepesi városok árumegállító-joga. Bp. 1922, 236—243. Ld.pl

. 1482: DI.76084. 1483: DI.56135. 1485: Df. 200557. 1486: Dl.83927. 1489: DI.76088. 1494: DI.97511. 1495: DI.76094. 1496: DI.61889. 1497: Df.259353. 1498: Df.25958a 1500: DI.90252. 1501: Dl.66359.1503: DI.75718. Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. l.k.Bp. 1890, 117. (1448.) Egy Pelyéni László 1465-ben volt nógrádi alispán. Dl.90056. Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971, 300, 307. DI.76105, 84642. Egyetemi Könyvtár Kézirattár, LEO 246. Kubinyi András, írástudás és értelmiségi foglalkozásúak a Jagelló-korban. Kumorovitz Emlékkönyv, Magyar Herold Nr. I. Bp. 186-208. Vö. Fügedi Erik, Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből 82.) Bp. 1977, 82-83, vagy legújabban Engel Pál, Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. Századok 116 (1982) 880-922 és különösen 893-898. Magyarországi pápai követek jelentései 1524—1526. Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé lllustrantia. Il/I.k. Bp. 1884, 163. Vö. Hóman Bálint-Szekfű Gyula, Magyar történet, lik.

2 Bp. 1936, 608-609. Molnár Erik, A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. Bp. 1949, 282. A nézet visszamegy Burgio túlzást tartalmazó jelentésére, amely szerint a királyi tanácsban senki sem értett a katonáskodáshoz. Mon. Vatic.i.m.ll/1.k. 402. Kutasira ld. Kubinyi András, A Szávaszentdemeter-nagyolaszi győzelem 1523-ban. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban HK) 25fr978) 199.o.31.j. Bodóra ld. и.о. 217., valamint Kubinyi András, A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. Mo15